A sportrajongók már ötödik éve várnak – a Covid-járvány miatt tavalyről a idei évre csúszó – olimpiára, amely a tervek szerint a hét végén kezdődik. Sokan vannak azonban azok is, akik még ma is veszélyt látnak az olyan tömeges rendezvényekben, mint a sportolók négyévenkénti nagy találkozója.
Utóbbiak igazát látszik alátámasztani, hogy a legfrissebb hírek szerint a hihetetlenül szigorú szabályok ellenére már több mint hetven koronavírus-fertőzöttet találtak a sportolók, illetve az egyéb közreműködők között, pedig még meg sem kezdődtek a játékok. Muto Tosiro, a szervezőbizottság vezetője pedig nem is zárta ki annak a lehetőségét, hogy az utolsó pillanatban lefújják az olimpiát – írja az Index.
Hogy az aggodalmak ellenére mégis sor kerülhet a rendezvényre, azt talán az is magyarázza, hogy az olimpiai támogatás nélkül számos sportág nemzetközi szövetsége olyan adósságspirálba kerülne, hogy az akár az adott sport teljes megszűnéséhez is vezethetne.
A money.hu elemzése Jens Weinreich oknyomozó újságíróra hivatkozva arról ír, hogy a tokiói játékok kapcsán 590 millió dollárt oszt szét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a nemzetközi sportági szövetségek között. E támogatások nélkül több szövetség is végóráit élhetné. De nemcsak idén, hanem tavaly is jutott nekik mintegy százmillió dollár, hogy átvészelhessék a járványsújtotta időszakot.
A jövőben 28 nemzetközi szövetség öt csoportba osztva juthat ilyen módon támogatáshoz. A legnagyobb összegre, negyven millió dollárra az atlétika, a torna, a vizes sportok számíthatnak. Közel negyven százalékkal kisebb, mintegy 25,95 millió dollár kerülhet a kosárlabda, a futball, a röplabda, a tenisz, a kerékpársport nemzetközi szövetségeihez. 18,6 millió jut a boksz, a tollaslabda, az evezés, a judo, a lövészet, az asztalitenisz, a súlyemelés és az íjászat képviselőinek. 16,30 millió dollárral gazdálkodhat a lovassport, a vívás, a gyeplabda, a kajak-kenu, a kézilabda, a triatlon, a birkózás, a vitorlázás és a taekwondo nemzetközi szövetsége. Végül 14,1 millió dollár jut a golfnak, az öttusának és rögbinek.
Bár korábban jellemző volt, hogy akár jelentősen is meghaladták a bevételek a tervezettet, és így több jutott a nemzetközi szövetségeknek is, erre most biztosan nem kerül sor. A nézők nélkül rendezett játékok bevétele ugyanis kevesebb, költségei viszont a biztonsági intézkedések és a halasztás miatt jelentősen magasabbak lesznek az eredetileg vártnál.
Ugyanakkor a várt szakági bevételek, illetve azok alacsonyabb mértéke különböző módon érintik a különböző szövetségeket. A labdarúgás világszervezete, a FIFA bevételének alig 0,38 százaléka származik az olimpiai juttatásból, tehát nagysága jelentéktelen. Ezzel szemben vannak olyanok is, ahol élet-halál kérdése a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által utalt összeg, és amelyek végleges megszűnését is eredményezheti, ha végleg törölnék a játékokat. Olyan sportágakról van szó, mint a torna, a boksz, a vívás, a birkózás, az öttusa vagy a kajak-kenu, ahol a teljes büdzsé 35-96 százalékát adja a NOB által utalt összeg.
A két szélsőség között találjuk azokat a sportági szövetségeket, ahol a bevételek negyedét adják az olimpiával kapcsolatosan érkező kifizetések. Ide tartozik az atlétika, a vízi sportok, a kerékpározás, a kézilabda.
És hogy miből fizeti a NOB a sportági támogatásokat? A 2016-os olimpia elszámolása szerint a bevételek 73 százaléka a közvetítési jogokból, 18 százaléka szponzoroktól, öt százaléka egyéb bevételekből és négy százaléka egyéb jogok értékesítéséből származik. A konkrét számok azt mutatják, hogy 2013 és 2016 között a NOB kasszájába csak a tévés közvetítési jogok értékesítéséből 4,2 milliárd dollár folyt be, további egymilliárd dollár pedig szponzoroktól.
