A doppingellenőrök is versenyeznek az olimpiáért

A doppingellenőrök is versenyeznek az olimpiáért

Tiszeker Ágnes (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az olimpiai kvótákért nemcsak a sportpályákon zajlik a küzdelem. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) elnöke a Magyar Hangnak elárulta, már zajlik a doppingellenőrök kvalifikációs versenyrendszere. Jelenleg hat magyar van versenyben a tokiói doppingellenőri helyekért.

Ugyanúgy, mint a korábbi ötkarikás játékok során, Tokióban is nemzetközi csapat végzi az ellenőrzéseket, amelynek tagjait egy bizonyos versenyrendszeren keresztül választják ki. Persze nem az dönt, hogy ki tudja leggyorsabban levenni a mintát, vagy az, hogy a teszteket mennyi idő alatt juttatja el a laborba. Komoly vizsgákat tesznek a jelöltek, a feladatok többek között a nyelvtudást, a szabályismeretet és a problémamegoldási képességet mérik – fejtette ki lapunknak Tiszeker Ágnes.

A szakember elmondta, miután egy olimpiai részvételnek igen magasak a költségei, a kvalifikációs létszámot is limitálni kellett. Hét magyar doppingellenőr adta be a jelentkezését, időközben egyiküknek gyermeke született, a vizsgákon végül hatan vesznek részt. „Eddig valamennyien sikerrel vették az akadályt, így még reménykedhetnek, hogy dolgozhatnak az olimpián. Aki kivívja a részvételi jogot, számára ez egyfajta jutalom. Aki bekerül a tokiói doppingellenőrző csapatba, a japán fővárosban egy edzőtábor során ismerkedik meg az olimpiai helyszínekkel, a szabályokkal, az olimpiai szintekkel, illetve a résztvevők névsorával” – fogalmazott Tiszeker Ágnes.

A sportolókra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy egy versenyző a sikeres kvalifikáció mellett valóban ott lehessen a tokiói nyári játékokon, minimum négy negatív doppingtesztet kell produkálnia. „A nemzeti szűrőprogram keretein belül folyamatosan ellenőrizzük a sportolókat, több szövetség már meg is keresett bennünket az együttműködés feltételeivel kapcsolatban. Mindenki partner ebben, hiszen minden sportágnak elemi érdeke, hogy megtisztuljon. Nem titok, az éremesélyes sportolóknál több tesztet végzünk, kiemelten figyelünk például az úszókra, a vízilabdázókra, a birkózókra vagy éppen az atlétákra és vívókra” – jelentette ki a Magyar Hangnak a MACS elnöke.

A sportolóknak előre le kell adniuk, mikor hol tartózkodnak. Tiszeker Ágnes hozzátette, a következő időszakban jobban figyelik majd az olimpiai résztvevőket. Mint mondta, ez nem érzelmi kérdés, mindenkit a versenynaptárak figyelembevételével ellenőriznek.

„Mindenkinél azonosak a mintavétel szabályai, vizelet- és vérmintát veszünk, hiszen a kettő nem helyettesíti egymást. A szabályoknak és az előírásoknak megfelelően a levett anyagból A és B mintát hozunk létre, pozitív minta esetén az utóbbi a kontrollmintát biztosítja. Ha az A minta negatív, a B-nek nincs különösebb jelentősége. Ha pozitív az eredmény, a sportoló ott lehet, amikor a B mintát kinyitják a kontrollellenőrzés céljából. Mindezt szigorúan jegyzőkönyvezik, és az esetnél rendőrnek és közjegyzőnek is jelen kell lennie” – sorolta a szakember.

Tiszeker szerint arra még nem volt példa, hogy különbözött volna a két minta, vagyis hogy az A-ban kimutatták a meg nem engedett szerek használatát, míg a B teljesen negatív eredményt hozott. Legfeljebb annyi különbség lehet, hogy bizonyos anyagok lebomlása időközben elindul, így a B mintában kimutatható ugyan a tiltott szer, de nem ugyanakkora mértékben.

Ma már egyébként nemcsak pozitív teszt alapján tiltanak el sportolókat, hanem akkor is, ha az úgynevezett biológiai útlevelük jelentősebb eltéréseket mutat. Ebben a sportolótól levett valamennyi minta adatai alapján tárolnak információkat.

Felmerült, hogy Magyarországon miért nincs akkreditált doppinglabor, ahol a minták ellenőrzését, tárolását is meg lehet oldani. „Ennek egyszerű a magyarázata, elképesztően költséges egy ilyen labor felépítése és fenntartása. Hozzánk az ausztriai labor van legközelebb. Annak idején, az olimpiai pályázatnál a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA külön engedélye kellett ahhoz, hogy az esetleges olimpiai doppingellenőrző laboratórium ne Magyarország területén legyen, és az osztrák labort beleírhassuk a kandidálásunkba” – közölte a MACS elnöke.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!