Hogyan vesztette el Borkai Zsolt Orbán Viktor bizalmát?

Alig több mint egy éve Kulcsár Krisztián vezeti a Magyar Olimpiai Bizottságot. A szervezet elnöklése azonban messze nem ugyanazt jelenti, mint a korábban, ugyanis a kormány a riói olimpia után kivette a kassza kulcsát az akkori elnök, Borkai Zsolt kezéből. Egy törvényváltoztatás révén a pénzosztás helyett csupán utazásszervezésre és szakmai javaslattételre korlátozta a MOB szerepét a magyar sportban. Mindezt a riói olimpiai eredményekre hivatkozva, ugyanis a politikai döntéshozók kétharmada úgy tartotta: a nyolc aranyérem nem igazolta eléggé a sportba áramoltatott állami milliárdok hasznosulását. Onnantól a sportállamtitkárság kezelte a pénzosztást.

Persze nem Rio volt az igazi ok: sokkal inkább az, hogy Borkai többször is a „mozgalom” íratlan szabályaival ment szembe. Ezért hirtelen egyre több kormánypárti sportpolitikus kezdte mondogatni, hogy mekkora probléma, hogy Borkai polgármesterként Győrben él, ezért nem tud napi szinten részt venni a MOB munkájában. Érdekes, ilyesmi a korábbi köztársasági elnök, a már nem doktor Schmitt Pál esetében fel sem vetődött, pedig ő Svájcban és Madridban élt elnöki ciklusa alatt. Borkai azonban nem támogatta a kormány hithű rajongójaként elkönyvelt színész, Eperjes Károly győri színházigazgatói pályázatát; és amúgy nagyon helyesen nemet mondott a Quaestor milliárdos bűncselekményei után összeomlott győri foci elvtelen támogatására is. Információink szerint mégsem ez vezetett az Orbán és Borkai közötti elhidegülés legdöntőbb momentumának.

A politika miatt kellett távoznia Kemény Dénesnek

Úgy tudjuk, a legmagasabb politikai szintről üzentek neki, mennie kell. Távozásával az utolsó nem fideszes vezetésű látványsportág is „elesett”.

Hanem a tavaly Győrben rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF). Amely a sportolók számát tekintve simán felvette a versenyt a budapesti vizes világbajnoksággal. Úgy tudjuk, a közbeszerzésekkel busásan kibélelt EYOF-rendezéssel telt be a pohár, ugyanis Borkai győri polgármesterként – ismét csak nagyon helyesen – nem a Fidesz csúcsoligarcháit, hanem a helyi vállalkozókat és cégeket részesítette előnyben a rendezést övező milliárdos fejlesztések kivitelezésekor. A színfalak mögött feszülő harag a legdurvábban Rio de Janeiróban csúcsosodott ki. Orbán Viktor több napig volt az olimpia helyszínén, és két fogadást adott: egyet az úszóknak, egyet a kajakosoknak. De semelyikre sem hívta meg a szintén Rióban lévő Borkait. Ahogy informátorunk fogalmazott, „nagyon hülyén nézett ki, ahogy a magyar sport első emberét negligálta a miniszterelnök úr”. Ezután nehezen követhető döntések vezettek Borkai végzetéhez: a gyanakvás légkörében először indoklás nélkül és azonnali hatállyal elbocsátotta korábbi harcostársát, a szintén olimpiai bajnok Szabó Bencét. A főtitkár után a kommunikációs igazgató következett, majd jött a MOB elnökválasztó közgyűlése.

Egy éve három jelölt indult: Borkai, a korábbi elnök, Szabó Bence, a kirúgott főtitkár, és az ismeretlenségből néhány héttel a választás előtt előlépett Kulcsár Krisztián. Hitelt érdemlő információnk szerint Borkai egy percig nem gondolta, hogy a saját, fideszes emberei ellene fognak szavazni, így valóban döbbenten konstatálta: Kulcsár Krisztián váratlan érkeztével lezárult egy szakasz az életében. A meglepően magabiztos Kulcsár-győzelmet – ugyancsak megbízható információnk szerint – Schmitt Pálhoz köti a Fidesz-vezetés. Schmitt ugyanis ügyesen lobbizott a MOB-tagok között, hogy kit kell támogatniuk. Bármilyen furcsa, de a korábbi köztársasági elnök szava még a kivéreztetett bizottságban is olyan súlyú, hogy informálisan ő vezeti. Pedig a MOB-ban már tényleg nincs se pénz, se hatalom. Legfeljebb reprezentálni lehet a díszvacsorákon. Keresve sem lehet erre megfelelőbb szakembert találni.