Április 18-án, vasárnap este tizenkét nagy európai futballklub bejelentette, hogy elhagyja az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) égisze alatt futó nemzetközi megmérettetést, a Bajnokok Ligáját, és Szuperliga néven saját, országhatárokon átívelő bajnokságot hoz létre, amely az eddigieknél lényegesen nagyobb bevételt biztosítana a résztvevők számára. Az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Tottenham Hotspur, az Atlético Madrid, a Barcelona, a Real Madrid, a Milan, az Inter és a Juventus által alapított elit bajnokság terve hatalmas felháborodást váltott ki az UEFA, a nemzeti szövetségek, a játékosok és a szurkolók körében. És bár a csapatok nagyon eltökéltnek tűntek, a botrány hatására előbb a hat angol klub hátrált ki a megállapodásból, majd az egész rendszer összedőlt. A terv, amely alapjaiban változtatta volna meg a nemzetközi futballéletet, alig két nap alatt elbukott.
A Szuperliga látványos kudarcáról, és a labdarúgás elengedhetetlen reformjáról Hrutka Jánost, korábbi válogatott játékost, és szakkommentátort kérdeztük.
– A kilencvenes évektől kezdve folyamatosan történtek változtatások a nemzetközi kupákban, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy minél több pénz forogjon a rendszerben – mondta a német és magyar bajnokként visszavonult labdarúgó. – Ennek hatására az elmúlt évtizedben nagyon kinyílt az olló a topfutball, valamint a közepes és kiscsapatok között. A nagy klubok növekedése megállíthatatlan, évről évre több pénzt költenek, a bevételeik azonban a legtöbb esetben nincsenek összhangban a hatalmas kiadásokkal, így jókora veszteséget görgetnek maguk előtt. A koronavírus-járvány pedig tovább súlyosbította a helyzetüket, hiszen elestek a jegybevételektől, és az egyéb értékesítéseikből sem folyt be akkora összeg, mint korábban. Ahhoz azonban, hogy a megszokott színvonalat tartani tudják, az együtteseknek nagyon sok pénzre van szükségük, és a tervezett Szuperliga éppen ezt kínálta volna számukra – fejtette ki.
Hrutka János hangsúlyozta, a klubok költségvetésében a játékjogokra és a focisták fizetésére fordított összeg nőtt meg leginkább, esetenként akár több százmillió euró is elmegy a sztárokra. És ebben a kérdésben szerinte a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) felelősségét sem hallgathatjuk el. – A folyamatosan növekvő, felülről nyitott rendszer fenntarthatatlan, nem lehet végtelen mennyiségű pénzt pumpálni a fociba, és bár a probléma évek óta megoldásra vár, sem a FIFA, sem az UEFA nem tett semmit eddig a helyzet megoldása érdekében. Ha szabályoznák a kiadásokat, akkor feltehetően a most rendelkezésre álló összegek is elegendők lennének a jelenlegi színvonal megőrzéséhez – és a Szuperliga ötlete talán fel sem merül – mondta.
A szakadár klubok bejelentésére az UEFA rendkívüli hevességgel reagált, kizárással fenyegetve meg nemcsak a klubokat, de a játékosokat is. Hrutka János szerint nem meglepő a válaszlépés, hiszen a nemzetközi klubfutball legjövedelmezőbb versenysorozata a Bajnokok Ligája, a legerősebb csapatok kilépése pedig akkora veszteséget okozna az UEFA-nak, hogy az akár a létezését is megkérdőjelezhetné. A szövetség ezért minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált a Szuperliga ellehetetlenítésére: a szurkolók mozgósításától kezdve a példátlan szankciókkal történő fenyegetésig. A drukkerek fellépése szintén természetes, hiszen számukra sem elfogadható, hogy néhány üzleti vállalkozás kisajátítsa magának a futball egészét.
Hiába tűnik úgy, hogy kudarcba fullad a terv, a Szuperliga ötlete nyilvánvalóvá tette, hogy változtatásokra van szükség a nemzetközi futballban. – De az is világosan látszik, hogy erre nem egy ilyen elit bajnokság a megoldás. Josep Guardiola, a Manchester City menedzsere ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy rendkívül káros lenne, ha a csapatok a teljesítményüktől függetlenül szerepelhetnének egy csak számukra létrehozott ligában, és pusztán azért illetné meg őket a több százmilliós jutalmazás, mert ők a legjobbak. Ez könnyen tönkreteheti a futball több mint száz éves rendszerét – fogalmazott.
Hrutka János rámutatott, hogy a szigorú gazdasági szabályok mentén, piaci alapon működő együttesek, mint például a német topklubok, a Bayern München és a Borussia Dortmund, azonnal nemet mondtak a Szuperligára. Az elit bajnokság ötlete azoktól a csapatoktól származik elsősorban, amelyek nem a felelősségteljes gazdálkodásukról híresek. A Real Madrid és a Barcelona anyagi nehézségei évek óta ismertek, és ugyanez igaz a Juventusra, az Interre és a Milanra is. – Azok kardoskodtak leginkább a Szuperliga mellett, amelyek továbbra is folytatnák a nehezen fenntartható „dorbézolást” – fejtette ki.
Az elvárható reformok kapcsán Hrutka János hangsúlyozta, a UEFA és a FIFA korrupciós ügyei nem teszik feltétlenül megbízhatóvá a szövetségeket, az azonban a nyilvánosságra került visszaélések ellenére is látszott, hogy elkötelezettek a változások mellett. „Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke ugyanakkor már öt éve tölti be a posztját, és ennyi idő alatt ki lehetett volna dolgozni egy átfogó koncepciót, amely alapvető átalakulást indít el, és nem csak toldozgatja a jelenlegi, messze nem tökéletes rendszert.”
– A futball tradícióját tiszteletben tartva, látnunk kell azt is, hogy a játék közege nagyon sokat változott az elmúlt években. A mai fiatalokat, akik néhány másodperces videókhoz szoktak, nem feltétlenül lehet lekötni a focival, erre utal, hogy már a járvány előtt is látványosan visszaesett a nézettsége a Bajnokok Ligájának. Másként kell tehát megszólítani a közönséget, mint eddig. Új tartalmakra, új körítésre lenne szükség, ami a figyelmüket újra a topfutball felé irányítja – vélte Hrutka János.
