Magyar a BL-döntőben
Kovács István játékvezető (j) sárga lapot mutat fel a cseh Antonín Baráknak (b) a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójának Csehország-Törökország mérkőzésén a hamburgi Volkspark Stadionban 2024. június 26-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

No nem Magyar Péter gyalogol majd el Nagyvárad után Münchenbe, „csupán” az történt, hogy az európai futball egyik legnagyobb tornájának döntőjébe (Bajnokok Ligája) Kovács István személyében magyar nemzetiségű játékvezetőt jelölt az UEFA. Palotai Károly, Puhl Sándor és Kassai Viktor örökébe léphet az erdélyi származású, romániai állampolgárságú futballbíró, így aztán mind Magyarország, mind Románia büszke lehet arra, hogy érdekelt félként vehet részt e nagyszerű futballünnepen. Egyes hírek szerint, és ez talán némileg rossz szájízt kölcsönöz a nagyszerű hírnek, de semmiképpen nem kisebbíti Kovács érdemeit, az európai szövetség már régen kijelölte a döntőre a lengyel Szymon Marciniakot, akinek azonban az Internazionale–Barcelona-elődöntő olaszországi visszavágóján több véleményes döntése akadt. Ekkor került képbe a romániai magyar bíró.

A negyvenéves, nagykárolyi születésű sípmester eddigi legnagyobb feladata a 2024-es Európa-liga-finálé volt, ahol az Atalanta viszonylag sima mérkőzésen kerekedett felül (3–0) a Bayer Leverkusen csapatán. Az akkori híradások szerint az UEFA elismerően szólt tevékenységéről, ám egyes kritikus hangok számon kértek rajta egy büntetőt, amit nem adott meg a német csapatnak. Kovács István 2010 óta FIFA-kerettag, 2019 óta pedig az UEFA szűk elitjében is ott a helye.

A friss BL-döntős bíró a román labdarúgás egyik aranykorszaka után, a 90-es évek közepe táján, édesapja sugallatára jelentkezett játékvezető-tanfolyamra. Ezzel párhuzamosan a focipályán is pallérozta tudását, néhány év után azonban választania kellett, és a síp mellett döntött. Legalulról indult, 3. ligás meccsekkel hozta magát formába, majd 2007 júliusában megkapta játékvezetői karrierje első jelentős feladatát: a Dinamo Bukarest és a Rapid Bukarest szuperkupa-mérkőzésén működött közre. Ezután köszönt be az első ligába, innen pedig egyenes út vezetett a nemzetközi porondig. Romániában is jelentős sikerként értékelik a BL-döntős debütálást, mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy keleti szomszédunk vezető sportnapilapja, a Gazeta Sporturilor online kiadása külön topicot szentel kezdőlapján Kovácsnak.

Amellett, hogy örülünk az erdélyi focibíró sikereinek, pici hiányérzetünk is támadhat a honi játékvezetés tekintetében. Kassai Viktor óta nincs nemzetközi jelentőségű futballbírónk, sem a katari focivébén, sem a németországi Európa-bajnokságon nem kapott lehetőséget magyarországi illetőségű sípmester. Jelen pillanatban is tíz magyar játékvezető tagja a FIFA bírói keretének, ám komoly feladatokra elvétve jelölik őket. Eltűntek a kiemelkedő tudású játékvezetők. A videóbíró (VAR) megjelenése megakadályozza a Collina típusú bíróegyéniségek megjelenését, hiszen az éles és vitatott helyzetek megítélésében a technika nagyrészt leveszi a döntés felelősségét a sporik válláról, emiatt a játékvezetők szürke alkatrészei csupán a futballpályáknak; bár némelyikük döntései most is őrületbe tudják kergetni a futballrajongókat.

Kovács István közreműködése a müncheni Allianz Arénában különösen érdekessé teszi számunkra a Bajnokok Ligája idei döntőjét. Szurkoljunk neki is választott csapatunk mellett!

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/21. számában jelent meg május 23-án.