Csütörtök este a 2022-es katari labdarúgó világbajnokság selejtezőjében a nyári Eb-döntős Anglia válogatottját fogadta a magyar csapat, telt ház, hatvanezernél is több néző előtt. Az angolok végig menetelték a nyári tornát, és csak tizenegyes rúgásokkal kaptak ki az olaszoktól, míg a magyar csapat jó játékkal ugyan, de már a csoportkörben búcsúzott az Eb-től. Ráadásul a minket megelőző csoportbeli ellenfelek is azonnal elvéreztek a legjobb tizenhat között.
Hathárom, hétegy – van amire jó szívvel emlékezzen a hazai szurkoló, ha az angolok elleni fényes győzelmeket akarja felidézni. Igaz, 59 esztendeje nem győztük le őket, utoljára 1962. május 31-én, itthon 2–1-re, és ezzel az eredménnyel most is nagyon elégedettek lettünk volna. Az előjelek tehát nem voltak túl biztatóak, és ha a játékosok értékét néztük, ott sem vezettünk finoman szólva: a Nemzeti Sport összesítése szerint az angolok összértéke több mint tizenegyszerese a magyarok keretének (1180 millió euró versus 102 millió).
A pályán viszont minden megtörténhet, tartja a mondás, és az angol sportújságíró kollégáktól kapott The Times is kiemelte, hogy a magyarok fő bizodalma a válogatottba sérülés után visszatérő Szoboszlaiban van, aki „akkora tehetség, akiből egy van egy generációban”.
A himnuszokat a magyar kemény mag egy hatalmas élőképpel várta – természetesen a híres londoni győzelemről, a 6–3-ról emlékeztek meg. A kezdő sípszó előtt, ahogy ígérték, az angol válogatott tagjai térdeléssel tiltakoztak a rasszizmus ellen – az viszont szokatlan, hogy a meccs török játékvezetője, Cüneyt Çakir is csatlakozott a térdelőkhöz. A magyar szurkolók egy része kifütyülte a gesztust.
A meccs, ahogy az várható volt, angol mezőfölénnyel indult, de az első negyedórában nagy helyzetig nem sikerült eljutniuk a kék mezeseknek. A huszadik percben aztán volt egy veszélyes lövése a csapatkapitány Kane-nek, szerencsére fölé. Az angolok vígan gurigáztak a térfelünkön, percekig nem ért a magyar csapat labdába, de gólt nem kaptunk. A 34. perc végén szinte felrobbant a stadion, egy ellentámadásban ugyanis végre eljutottunk a kapuig, de az utolsó passz nem sikerült Bollának az ellenfél tizenhatosán belül, így nem jutottunk el helyzetig. Sőt, pillanatokkal később Bolla kapott egy sárgát, mert visszafutás közben szabálytalankodott. A 39 percben kaptunk egy szabadrúgást ígéretes helyről, nagyjából 23 méterről. Szoboszlai állt a labda mögé, de fölé rúgta. Három percet húztak rá a csapatok, de hiába, gól nélküli döntetlennel mentek az öltözőbe.
A szünetben felfigyeltünk egy érdekességre: a középpálya magasságában, a szurkolók között egy nagyobb csoport alakult ki annak ellenére, hogy a szünetet az emberek leginkább a mosdóba menésre használják ki. Mivel a sajtópáholy az aréna tetején van, eltartott egy ideig, amíg rájöttünk, mi történik: a szurkolók a meccsre Csányi Sándor MLSZ elnök meghívására kilátogató ellenzéki politikusokkal, Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Fekete-Győr András Momentum elnökkel fotózkodtak. Sorba kellett állniuk, annyian akartak közös szelfit.
A második félidő úgy kezdődött, ahogy az első véget ért: angol nyomással. Gulácsinak az ötvenedik percben nagyot kellett védenie, az egyedül elszabaduló Kane lövését hárította térddel. Az ötvenötödikben már ő sem tudott segíteni: bal oldalon elszaladtak a kékek, a középen egyedül maradó Sterling öt-hat méterről a tehetetlen Gulácsi mellett begurította labdát, 0–1. Az ünneplő fekete bőrű angol játékos pont a magyar kemény mag elé futott ki, a hazai szurkolók rendesen megdobálták papírpoharakkal. A hatvanharmadik percben már kettővel vezettek az angolok, Harry Kane senkitől nem zavartatva fejelhetett pár méterről. Sőt, a hetvenedikben már kezdett sok lenni: egy angol szöglet után Harry Maguire fejelt, Gulácsi csak beljebb tudta ütni a labdát, 0–3. A gól után a magyar szurkolók egy égő pirotechnikai eszközt dobtak be a pályára az ünneplő angolok közelébe. Ebből biztos büntetés lesz, és jó kérdés az is, hogy tudták becsempészni a stadionba.
A mérkőzés vége előtt volt egy magyar ziccer: az újoncként beállt Sallói Dániel fölé vágta tizenöt méterről – ha betalál, az apa után a fiú is góllal mutatkozhatott volna be a válogatottban, és ez nem túl gyakori a világban. A hetvenhetedik percben ajtó-ablak helyzetben Gulácsi mentette meg a csapatot a megalázó vereségtől – Shaw elszórakozta a ziccert. A magyar kapusnak rá egy percre is nagyot kellett védenie – sokat mond a hazai csapat teljesítményéről, hogy a kapus volt a legjobb embere. A nyolcvanhatodik percben Rice is betalált, így sokan már annak szurkoltak, minél hamarabb fújja le a bíró, nehogy még megalázóbb legyen a vereség.
Vb-selejtező, Puskás Aréna, Budapest: Magyarország–Anglia 0-4 (0–0)
Magyarország: Gulácsi, Orbán, Szalai Attila, Bolla (Varga Kevin), Kleinheisler (Gazdag), Schafer, Fiola, Sallai Roland (Sallói), Szalai Ádám, Szoboszlai
Anglia: Pickford, Walker, Maguire, Stones, Shawn, Phillips, Rice, Sterling, Mount (Lingard), Grealish, Kane.