Nemcsak sportági, sokkal inkább nemzeti sajátosság, hogy hiába népszerű itthon egy labdajáték, annak megítélését alapvetően a felnőttválogatott szereplése minősíti. Ez, illetve az a megdöbbentő felismerés generálta az Elit program elindítását, hogy a kézilabdás szakmai vezetés – a labdarúgással ellentétben – lényegében beismerte: az alsóbb korosztályokban hiába eredményesek sportolóik, a felnőttkorhoz közelítve már kevesebb jó eredménnyel szembesülnek. A hosszú távú jövőkép hiánya miatt 14 és 18 év között veszik el a legtöbb tehetség, ebben a korban hagyják abba a legtöbben a kézilabdázást, vagy váltanak egy szinttel alacsonyabb osztályra.
Juhász István szerint a tao bevezetése óta a korábbinál háromszor többen kézilabdáznak. „Ez nyilván örömteli, de arra sarkallt bennünket, hogy a tömegképzésből elinduljunk a minőségi képzés felé” – mondta az Elit program vezetője, aki megerősítette: a korosztályos váltás megviseli a gyerekeket, ezért a szövetség felkérte egy olyan program elkészítésére, amelyben a szakmai és tudományos háttér együtt segíti a tehetséges gyerekek előmenetelét. Fontos kritérium volt, hogy az Elit programban nem veszik ki a legjobbakat a megszokott környezetükből, hanem a klubjukban, családjukban maradnak. Nem kell beköltözniük sehová, a programba bekerült játékosok képzése közösen folyik az egyesületekkel.
Ahol együtt jár a tao és az eredményesség - Magyar Hang
Női kézilabdautánpótlás-válogatottjaink nyári eredménysora szép reményekre jogosítja fel a szurkolókat.
„Hálót szövünk köréjük, hogy elérjék az adottságaiknak megfelelő szintet” – ismertette a most indult rendszer egyik sarokpontját. Elmondta, sportszakmai tesztekkel, felmérésekkel és módszertannal kívánják a klubokat segíteni, a tudomány oldaláról pedig diagnosztikával, ortopédiával és sportpszichológiával támogatják a jövő tehetségeit. Ugyanakkor a programban szereplő játékosokat félévente ellenőrzik is, akinél nincs fejlődés, az kikerül onnan.
„A most kiválasztott 15 fiú és 15 lány helye nem biztos, ahogy bekerültek, úgy ki is kerülhetnek a programból, sőt mások előtt is nyitva áll az út” – árulta el Juhász István.
Szabó Tamás, az Elit program tudományos koordinátora szerint összetett képzést alkottak. Rendszereket kellett építeni, hiszen a sportág jellegéből adódóan a képzési célok eltérnek a többi labdajátéktól, a kézilabda más képességeket kíván. A program lényege, hogy egy tehetség képzése, felnevelése szigorú rendben, előre meghatározott rendszer mentén halad.
„Esetünkben a tudomány betölti a prevenciót is, vagyis hogy ne legyen a korai specializációval sérülés, ne alakuljon ki a fiatalban sportági ártalom. De a tudományos oldal részt vehet az edzés korrekciójában is, hiszen egy vizsgált játékos esetében a tudomány képes kimutatni, miként kell beavatkozni ahhoz, hogy a kézilabdás képességbeli fejlődése töretlen legyen. Abba, hogy a képzési hangsúlyokat merre érdemes eltolni. A tudomány előre képes megmondani például, hogy egy gyermek felnőttként milyen méretű, milyen terhelhetőségű lesz. Pontosan kiderül, hogy milyen értéket tartunk a kezünkben, hogy miként kell velük bánni” – mondta a tudományos koordinátor.
Stadionépítési láz után csarnoképítési jöhet - Magyar Hang
Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint 10–15 milliárdos beruházást igényel a 2022-es kézilabda-Eb.
A programba a 2000 és 2004 között született gyerekek kerülhetnek be. A férfi szakágat Gyurka János sportági legenda, míg a nőit Hajdu János, a magyar kézilabdázás egyik legeredményesebb edzője vezeti. A két szakember javaslatait építik be a játékosok edzésmunkájába, amelyet majd a klubjukban fognak elvégezni. Amíg Gyurka úgy véli, a mostani 15 fős fiúkeretből a fiatal tehetségek nagy része odaérhet a 2024-es olimpián a felnőttválogatottba – az sincs kizárva, hogy belőlük áll majd a csapat gerince –, addig a női szakágvezető óvatosabban tippel.
„Noha nem szoktam lottózni, most azért tippelnék, és úgy vélem, már két év múlva, Tokióban ott lehet a lányok közül három játékos, míg a 2024-es párizsi olimpián már hatan is válogatottak lehetnek. Ugyanakkor azt ki merem jelenteni, a mostani tizenöt fő 80-90 százaléka többszörös felnőtt válogatott lesz” – szögezte le Hajdu János.
A program költsége 100 millió forint körüli összeg, és a klubok, akik játékost adnak a most indult rendszerbe, évi 3,2 millió forintot kapnak a szövetségtől szezononként – az első 1,6 millió forintot szeptember 30-áig már elutalták az érintett kluboknak –, ez alól egyedül a legtöbb játékost adó Nemzeti Kézilabda Akadémia (Neka) a kivétel, ők nem kapnak ebből a támogatási formából. Ezt az összeget egyébként a klubok szabadon felhasználhatják. Ugyanakkor nagyon fontos kitétel a játékost adó egyesületek felé – miután ők is aláírták a játékosokon és a szövetségen kívül a programban való részvételről szóló szerződést –, hogy megfelelő játéklehetőséget kell a tehetségek számára biztosítaniuk, mert ha ez nem történik meg, akkor a kontraktus értelmében el kell engedniük a mellőzött fiatalt egy másik klubba.
Az akadémia, ahol az érettségi fontosabb cél, mint a karrier - Magyar Hang
Mocsai Tamás, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia igazgatója állítja, nekik az utánpótlás-nevelés a fő profiljuk.
Valamennyi játékos havi ösztöndíjban részesül, amit a Gerevich-ösztöndíjon keresztül kapnak, immár július eleje óta, és erre az Emmi havi 2 135 000 forintot biztosít a szövetség számára, amit az utolsó fillérig felosztottak a fiatalok között, igaz, nem egyenlő mértékben. A tehetségek egyébként 21 éves korukig lehetnek tagjai a programnak, és az sem kizárt, hogy a szövetség, illetve a program vezetői kiterjesztik majd a rendszert a határon túli magyar származású játékosokra is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.
