Amikor tavaly január 13-án egy szombathelyi versenyen a doppingellenőrök mintát vettek olimpiai, és kétszeres Európa-bajnok kalapácsvetőnktől, Pars Krisztiántól, senki sem gondolta, hogy 19 év élsport után fennakad a rostán. Ráadásul utólag kiderült, nem a szó igazi értelmében vett, teljesítménynövelőt találtak a szervezetében, hanem kokaint.
„Egy születésnapi bulin követtem el azt a buta hibát, hogy alkoholos állapotban kipróbáltam valamit, amit addig sohasem. Az ital és az a valami gyorsan hatott, és nekem akkor pontosan arra volt szükségem, hogy kiszakadjak a valóságból, és a kellemes bódulatban végre ne a gondjaim foglalkoztassanak. Hónapok óta padlón voltam, elkeseredett, feszült és egyre türelmetlenebb, közel a teljes kiboruláshoz. Elegem lett a sérülésekből, a műtétekből, tönkretették az autómat, az üzleti életben sem úgy mentek a dolgaim, ahogy szerettem volna, ráadásul belefutottam egy gubancos ügybe, amit viszont szigorúan magánügynek tekintenék” – volt olvasható Pars magyarázata egy, a Nemzeti Sportnak adott korábbi interjújában.
Mivel előtte egyszer sem bukott meg, és mindig az ellenőrök rendelkezésére állt, az akkor 36 éves olimpiai bajnok bízott abban, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) helybenhagyja a magyarországi büntetését, a másfél éves eltiltást, ugyanis a szabályok szerint akár négy évre is elmeszelhették volna, ami pedig egyértelműen aktív pályafutásának végét jelentette volna. A WADA végül a másfél éves eltiltás mellett döntött, így a szombathelyi atléta számára az sem vált elérhetetlenné, hogy a 2019. július 12-én lejáró eltiltását követően megdobja a szeptember 27-én kezdődő dohai világbajnokság indulási szintjét, a 76 métert.
Pars Krisztián május 13-án térhetett vissza szombathelyi klubja hivatalos edzéseire, előtte négy hónapon keresztül egyedül készült, és saját bevallása szerint kizárólag 8-9 kilós kalapácsokkal gyakorolt, hogy az újrakezdéshez megfelelő legyen az erőállapota. Onnantól kezdve jöhetett a versenyeken használatos rendes, 7,26 kilós kalapács meg a rengeteg munka, hiszen a dobóatléta úgy érzi, hogy két jó év még benne van, fő célként pedig a 2020-as tokiói olimpiát tűzte ki maga elé, s ha kijutnia, az ötödik olimpiája lenne.
A 76 méteres vb-szint ugyan nem sikerült most, ám a Papp Pál–Csermák József–Horváth László-emlékversenyen 75,97 méterre szállt kezéből a kalapács, ami egyrészt egy ezüstérmet, másrészt – és ez a lényeges – dohai vb-részvételt jelentett a számára, ugyanis csak 25-en dobták meg a limitet – a versenyen 32-en vehetnek részt –, így hivatalosan is az indulók közé került. Ráadásul mindezt úgy, hogy augusztus közepén kisebb térdműtétet kellett rajta végrehajtani.
A visszatérést Pars számára nem teljesen úgy sikerült, ahogy azt elvárta: „Arra számítottam, hogy úgy kezelnek, mint egy olimpiai bajnokot, illetve olyan versenyzőt, aki húsz esztendőn át alázattal szolgálta az atlétikát, és ez idő alatt csak egyetlen buta hibát követett el. Elvártam volna, hogy a vezetők leüljenek velem egy asztalhoz, elmondják, mihez kötik az újbóli támogatásomat, világossá tegyék, mire számíthatok és mire nem. Senki nem keresett meg…” – fejtette ki véleményét az SzPress Hírszolgálat kérdésére.
Szerinte ennyit megérdemelt volna, hiszen meglátása szerint az atlétika elsősorban az ő eredményeinek köszönhetően került be a 16 kiemelt sportág közé. A kalapácsvetőnek most itt a nagy lehetősége, hogy a világbajnokságon és az olimpián megmutassa, képes még egy igazán nagy dobásra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!
