Pirotechnikai bemutató a Puskás Arénában

Szerda este immár 82. alkalommal rendezték meg a magyar kupadöntőt a férfi labdarúgásban, és ahogy ezt az utóbbi években megszokhattuk, a finálénak a fővárosi Puskás Aréna adott otthont. A most éppen MOL Magyar Kupának nevezett trófeáért a Ferencváros és a Paksi FC küzdött - a nemzetközi játékosokkal és külföldi edzővel megerősített Fradi volt az esélyesebb (a fővárosi csapatban a stábtagokkal együtt összesen 21 külföldi van). Ők eddig már 23-szor nyerték meg ezt a kupát, a kizárólag magyar játékosokra és hazai szakemberekre építő Paks eddig még az elődöntőbe sem jutott be. Az viszont jó mérkőzést ígért, hogy ebben a bajnoki idényben a Paks ötször is megzörgette a fővárosi csapat hálóját. Érdekesség még, hogy 1998 óta nem nyert olyan csapat kupát, ahol kizárólag magyarok léptek pályára. Ne legyünk igazságtalanok a Ferencvárossal sem: a kezdőben kapott helyet egy székelyföldi játékos, Pászka Lóránd. 

A mérkőzésnek a Paks számára volt nagyobb tétje, a győztes ugyanis indulhat az Európa-konferencialiga első selejtezőjében. A Ferencváros már biztos BL-selejtezős, így ő várhatóan nem fog élni a lehetőséggel, de ha ő nyeri a kupát, nem a Paks indulhat a nemzetközi porondon, mert a lehetőség érdekes módon az OTP Bank Liga 4. helyezettjére, vagyis a Mol Fehérvárra száll át. Az sem mellékes, hogy a kupagyőztesnek 100 millió forintot utal az MLSZ, a vesztes ennek a felét kapja. 

A szerdai mérkőzésre előzetesen közel negyvenezer jegyet adtak el, így „veszélybe kerül” a kupa újkori nézőcsúcsa – 1955. augusztus huszadikán ugyanis negyvenezren voltak kíváncsiak a Népstadionban rendezett Vasas – Honvédra (3:2).

A döntőnek este fél nyolckor kellett volna elkezdődnie, de ez nem jött össze – a fradi kemény mag komoly mennyiségű petárdát vitt be a stadionba, és a kezdő sípszó előtti piros-fehér-zöld füstoszlop annyira szétterült az arénában, hogy nem lehetett elkezdeni a mérkőzést. Jó hat percbe telt, amíg annyira oszlott a köd, hogy Bognár Tamás játékvezető elindíthatta a mérkőzést. Tizenhat perc telt el, és máris vezetett a Ferencváros: egy Laidouni – Zachariassen-Marquis összjáték után a norvég középpályás a paksi kapu lába között lőtt a hálóba. Ekkor megint megtüzesedett a Fradi-tábor, de a füst most felfele szállt, nem kellett  amérkőzést leállítani. A 35. percben volt még egy felső léc a paksi kapun, de az eredmény nem változott, egy gólos különbséggel mehettek a csapatok szünetre.

A második félidő elején egy már-már augusztus huszadikára emlékeztető, több perces mini-tűzijátékot rendezett a zöld-fehér szurkolótábor, de a játékot szerencsére nem kellett megszakítani. A hatvanegyedik percben újra a paksi kapusnak akadt dolga, Nagy nagyot védett. Öt percre rá paksi színekben pályára lépett a Ferencváros egykori játékosa, Böde Dániel, és ezt még a fővárosi kemény mag is nagyra értékelte. Nem sokkal utána komoly egyenlítési lehetőségek adódtak a paksiak előtt: előbb Kovács lőtte a közönség közé a ziccerét, aztán szép egyéni megmozdulás után tudott szögletre menteni a ferencvárosi védelem.

Az utolsó negyedórában több embert kellett ápolni a gyepen, és hét perccel a vége előtt újra gólt szereztek a fővárosiak: Loncar ügyes passzát Frank Boli értékesítette. Aztán újra villant Boli, háromra növelve az előnyt, gálahangulatot teremtve a Fradi-táborban. Ferencváros-Paksi FC 3:0, a fővárosi csapaté lett a 82. MOL Magyar Kupa.