Rakonczay Gábor újabb nagy kalandba kezdett, ő akar lenni a magyar Amundsen

Rakonczay Gábor újabb nagy kalandba kezdett, ő akar lenni a magyar Amundsen

Rakonczay Gábor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az óceánt és Grönlandot már legyőzte, de Rakonczay Gábor nem tud lenyugodni, most útra kelt az Antarktiszra. Arra készül, hogy első magyarként, a szárazföld partjáról indulva, gyalogosan elérje a Déli-sarkpontot.

Mint kiderült, csak szimpla bemelegítés volt Rakonczay Gábornak Grönland átszelése. Az óceán átevezéséről és átvitorlázásáról ismert extrém sportoló szeptemberben 29 nap alatt 650 kilométert tett meg a „zöld” sziget jégmezőin. Gyakran tizennégy órát csúszkált sítalpakon, mindössze hat óra alvással.

Legújabb és előreláthatólag eddig legnagyobb kalandjának várhatóan november 19-én vágott neki. Rakonczay valamikor a fejébe vette, hogy első magyarként akarja elérni a szárazföld, vagyis az Antarktisz partjáról a Déli-sarkpontot. A magyar zászlót még 2005-ben egy nemzetközi expedíció magyar tagjai, Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán már kitűzték a sarkponton, ám ők nem a partról indultak, csupán az utolsó szélességi fokot, azaz körülbelül 111 kilométert tették meg síelve. A kontinens széléről még egyetlen magyarnak sem sikerült eljutnia a sarkpontra.

Az Antarktiszon ilyenkor „nyár” van, de a hőmérséklet nem magasabb mínusz 25–35 Celsius-foknál. Rakonczay Grönland átszelése után októberben magaslati edzőtáborban volt Ausztriában, hogy aztán november 11-én elutazzon Chilébe, ahonnan negyedmagával ment tovább, hogy nekivágjon a nagy kalandnak a Déli-sarkra. A tervek szerint ötven napig átlagosan napi 25 kilométert tesz majd meg, emelkedőn, és jó eséllyel szembeszélben, kezdetben a nyolcvankilós szánt húzva maga mögött, ezen lesz az élelme is.

– Ha minden úgy alakul, ahogy tervezzük és szeretnénk, akkor január 3-án érünk el a Déli-sarkponthoz – mondta Rakonczay. – Úgy tervezzük a társaimmal, hogy egyórás gyaloglás után tíz perces pihenőket tartunk, mindezt napi tizenkét–tizenhat órán át. A csapat GPS-jeladót is visz magával, így bárki nyomon követheti majd, hogy merre járunk. A Déli-sark Expedíció a sportról, a kitartásról, a küzdelemről, a gyerekkori álomról szól, arról, ahogy az ember napról napra feszegeti, sőt olykor kitolja a saját határait. Az expedíciók egy önismereti tréninggel is felérnek, igaz, szélsőséges formában. Az ember nagyon messze van a civilizációtól, érintetlen, ingerszegény környezetben, és csak rajta múlik, hogy eléri-e a célját. A szélsőséges időjárás sem segít ebben, és azzal is meg kell küzdeni, hogy teljesen elveszítheti az ember a tájékozódási képességét, hiszen olykor a horizont sem látható.

Gábor beszélt a hóvakságról (ami a szaruhártya és az érhártya napégéséhez hasonló, gyakori tünetei közé tartozik a fájdalom, az erős könnyezés, a szemhéj rángása, a világosság okozta kellemetlen érzés – a szerk.), és arról, hogy mennyire nehéz még átöltözni is a mínuszokban, nemhogy tisztálkodni. A ruhaváltás nagyjából annyiból áll majd, hogy a hidegtől függően kicseréli a kabátját egy melegebbre vagy könnyebbre. Bárhogy is alakul a túra, világjárónk biztos benne, hogy nem ez lesz az utolsó.

Rakonczay 2008-ban hatalmas, mindmáig érvényes Guinness-rekordot állított fel, amikor kicsivel több mint ötvenegy nap alatt átevezte az Atlanti-óceánt, 5200 kilométert megtéve.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg