Múlt héten a Barcelona ellen idegenben csak a tisztes helytállásban bízhatott a Fradi, és ez az 5-1-es vereség ellenére össze is jött. Hiába volt hatalmas a különbség a két együttes között, hiába játszott szinte zavartalanul, és lőtt gólt kedve szerint a katalán sztárcsapat, az FTC becsülettel küzdött, és nem mellesleg gólt szerzett a Camp Nouban. A második meccsen, hazai pályán már nem tűnt teljesen esélytelennek a Fradi. A hagyományok ugyan a Dinamo Kijev mellett szóltak, az ukrán csapat azonban most már közel sem olyan félelmetes, mint amikor a Ferencváros jelenlegi edzője, Szerhij Rebrov és az Aranylabdás Andrij Sevcsenko rohamozták az ellenfelek kapuját.
Ennek ellenére a magyar csapat úgy lépett pályára, mintha már előre leosztották volna a lapokat, és esély sem lenne a győzelemre. A Dinamo szinte azonnal magához ragadta a kezdeményezést, szervezetten, tudatosan és veszélyesen játszottak, a Fradi pedig közelről nézte, hogyan is kellene focizni a BL-ben. A 19. percben Dibusznak kellett nagyot védenie Karavajev lövése után. Ekkor még megmenekült az FTC, a 28. percben azonban már nem segített a szerencse sem. Egy beadást követően a labda Haratin kezére pattant, egyértelmű büntető, amit Cigankov magabiztosan értékesített. A gól sem változtatott sokat a játékon, a Dinamo magabiztosan őrizte az előnyét, a Fradi pedig képtelen volt veszélyes akciót vezetni. A 41. percben aztán az ukránok újra sebességet váltottak, gyors akciójuk során egy jobboldali beadást Lovrencsics igyekezett kirúgni, ám pechjére éppen az érkező De La Pena lábára sikerült passzolnia, aki még ha akarta volna, sem tudta mellé lőni, 2-0 a Dinamónak.
A BL-selejtezőjében a Fradi mérkőzésről mérkőzésre múlta felül saját magát. A svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnok kiejtése egyaránt óriási bravúrnak számított, és nemcsak az eredmény, de a mutatott játék is szívmelengető volt, különösen a magyar klubfutball kontextusában. Sajnos a selejtezőbeli szervezettségnek és precizitásnak szerda este nyoma sem volt – egészen az 59. percig. Amikor már úgy tűnt, mindkét csapat belekényelmesedett a meccsbe, a semmiből gólt szerzett a Fradi. Mintha az ukránok sem gondolták volna komolyan, hogy bajba kerülhetnek, szelíden követték ahogy a zöld-fehérek körbepasszolták a védelmüket, még véletlenül sem avatkoztak volna közbe, így Tokmac az ötös sarkáról a kapufa segítségével a jobb alsóba lőhetett.
Ahogy a gól, úgy a gól hatása is jelezte, nem verhetetlen sőt, nem is sokkal jobb csapat a láthatóan összezavarodott Dinamo. És erre a Fradi játékosai is rádöbbentek, a kiegyenlített játék azonban csak a mezőnyben érvényesült, a kapu előtt túl sok veszélyt nem sikerült kialakítani. Bajban lehettek ebben a periódusban a semleges, csak a futball szépségére vágyó nézők, a lelkes küzdelem jobbára felülírta a látványos játékot. A ferencvárosi szurkolóknak ez sem szegte kedvét, rendületlenül buzdították a csapatot, és a hétvégi Újpest elleni bajnoki meccsel ellentétben, ezúttal a legtöbb nézőn volt maszk.
A hajrához érve sajnálhatta igazán a Fradi az első 60 percet. A végére egyértelműen ellenfele fölé nőtt a magyar csapat, ha nem is tudásban, de lendületben és lelkesedésben mindenképp. Szerhij Szidorcsuk kiállítása után ráadásul emberelőnyben támadhatott az FTC, és ezt ki is használta a magyar bajnok. Mak lövése még elakadt, de az újabb próbálkozás már a kapu elé jutott, ahol Franck Boli tette bele a lábát a labdába, 2-2. Az egyenlítés után a Fradi beszorította a kapuja elé a Dinamót, és a hosszabbítás perceiben többször is veszélyeztetett, de a győzelmet már nem sikerült megszerezni.
Ennek ellenére a magyar bajnok ismét igazolta, hogy van keresnivalója a Bajnokok Ligájában, legalábbis az utolsó fél órában. Innentől pedig már tét nélkül, felszabadultan játszhatnak a zöld-fehérek, hiszen előzetesen ez a hazai összecsapás volt az egyetlen, amely nyerhetőnek tűnt, a hátralévő négy meccsen – így a Dinamo elleni kijevi visszavágón is – egyértelműen az ellenfél az esélyes, és mint a selejtezőben, és ma este is láttuk, ez a legfőbb motiváció az FTC játékosai számára, eleve vesztett helyzetben nyújtják a legjobb formájukat.
25 éve, az eddigi utolsó hazai BL-meccsén, a svájci Grasshoppers ellen 3:3-as döntetlent játszott a Fradi, negyedszázad múltán pedig ismét döntetlen született, ami az erőviszonyokat figyelembe véve legalább olyan értékes. Igaz, akkor a zöld-fehérek idegenben 3-0-ra ütötték ki a svájci bajnokot.
Ugyan a Ferencváros 25 év után újra hazai pályán játszhatott a Bajnokok Ligájában, a klub az összes mérkőzésről kitiltotta a Magyar Hang újságíróit, és nem csak lapunkkal volt ilyen szigorú az egyesület. Kubatov Gábor klubelnök és fideszes pártigazgató jóvoltából a 30 százalékig telt lelátók helyett így az otthoni fotel biztonságos kényelméből figyelhettük a csapat második csoportmeccsét, az első hazai találkozót.
Bajnokok Ligája, G csoport, 2. forduló:
Ferencváros–Dinamo Kijev (ukrán) 2-2 (0-2)
Groupama Aréna, v.: Ivan Kruzliak (szlovák)
gólszerzők: Nguen (59.), Boli (90.), illetve Cigankov (28., 11-esből), De Pena (41.)
piros lap: Szidorcsuk (86.)
sárga lap: Somália (12.), Heister (21.), Haratin (27.), Laidouni (71.), Nguen (72.), illetve Szidorcsuk (52., 86.), Bujalszkij (76.)
Ferencváros: Dibusz - Lovrencsics (Botka, 86.), Blazic, Kovacevic (Dvali, 86.), Heister - Somalia, Sigér (Mak, 73.), Haratin (Laidouni, 65.) - Zubkov, Isael (Boli, 73.), Nguen
Dinamo Kijev: Bojko - Kedziora, Zabarnyij, Popov, Karavajev - Bujalszkij (Garmas, 81.), Szidorcsuk, Saparenko (Baluta, 89.) - Cigankov (Rodrigues, 93.), Szuprijaha (Verbic, 89.), De Pena
