Túlzás lenne azt mondani, hogy hangorkán várta volna a magyar válogatottat Bakuban, ahol barátságos mérkőzést játszott az azeri válogatottal, mert alig ezer néző volt kíváncsi a meccsre. (Az azeri ultrák bojkottot hirdettek a csapat gyenge szereplése miatt.) A szerény ellenfél a 119. helyen van a FIFA világranglistáján, ráadásul egy éve nem nyertek mérkőzést, és a Nemzetek Ligájában is a legalsó, D-ligában szerepelnek, miután ősszel kiestek a C-ből.
A magyar válogatott kezdőjében újoncot avattak: Tóth Balázs, a Blackburn Rovers kapusa először szerepelt a nemzeti tizenegyben.
Az ötödik percben Nego beadása után zavartalanul fejelhetett Varga Barnabás nagyjából hét méterről, és ő ilyen helyzetben nem szokott hibázni – máris vezettünk. Nem sokáig – egy hazai szögletnél történt némi kavarodás, Dadasov kézzel tette maga elé a labdát a magyar kapu előtt és egy méterről berúgta. Mivel ezen a mérkőzésen nem volt VAR, a fehérorosz bíró ítéletét nem volt, aki felülbírálja, 1-1.
A 33 perc végén újra nálunk lett az előny, Varga ezúttal előkészítőként jeleskedett, lapos passzát Szoboszlai kíméletlen erővel, a kapus kezével együtt bombázta be a kapuba 11 méterről. Három perc múlva Szoboszlai növelhette volna az előnyt, de erős lövése picivel mellé ment. Ezek után centiken múlott a hazai egyenlítés egy újabb azeri szögletből, ahol a teljes magyar védelem csak szemmel verte a labdát, de szerencsére mellé ment a fejes.
A második félidő nem volt jó reklám a futballnak, a magyar csapatból csak egyedül Szoboszlain látszott, hogy akar és tud is jobban játszani. Volt pár helyzetünk, de gólt nem sikerült szerezni – szerencsére az azerieknek sem, akik a végén majdnem kiegyenlítettek – a hosszabbításban például az azeri kapus (!) került ziccerbe. Egy felejthető meccsen győztünk a harmatgyenge ellenféllel szemben. Ha marad ez a színvonal a magyar csapattól, ősszel nehéz világbajnoki selejtezőknek nézünk elébe.
