Új elnököt választ a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése a görögországi Pülosz közelében zajló 144. kongresszuson. A világ legnagyobb befolyású sportszervezetének 109 tagja – köztük Fürjes Balázs – hét jelölt közül választja meg az új vezetőt, akinek első mandátuma nyolc évre szól, amely egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható. A NOB-ot 2013 júniusa óta – emlékeztet a Hvg.hu – az egykori tőrvívó olimpiai bajnjok, Thomas Bach irányítja, akinek a helyére heten pályáznak: Sebastian Coe (brit) olimpiai bajnok atléta, az Atlétikai Világszövetség elnöke, Kirsty Coventry (zimbabwei) olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, Johan Eliasch (brit) a Nemzetközi Sí- és Snowboardszövetség elnöke, Fejszal al-Husszein herceg (jordániai) a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke, David Lappartient (francia) a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch (spanyol) a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke, és Vatanabe Morinari (japán) a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke.
A szakértők szerint a riválisok közül hárman emelkednek ki: Coe, aki a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke volt, Samaranch, akinek az apja 1980-tól 2001-es lemondásáig vezette a szervezetet, és Coventry, az egyetlen nő a versenyben, akit Bach kiszemeltjének tartanak. A választás előtt a tagok nyilvánosan nem állhattak ki egyik jelölt mellett sem, és azok is csak a háttérben, privát beszélgetések keretében igyekezhettek meggyőzni őket arról, hogy álljanak melléjük. A titkolózás nemcsak az előkészületeket, magát a választást is áthatja, amely az Inside The Games szerint mutat némi hasonlóságot a pápaválasztó konklávékkal. Az 1925 óta fennálló rendszerben a jelöltekre több körben szavaznak mindaddig, amíg az egyikük meg nem szerzi az abszolút többséget, vagyis a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot. A szavazás titkos és zárt ajtók mögött zajlik, a tagok nem vihetnek be elektronikai eszközt a helyiségbe. Az egyes körök után a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt mindig kiesik – holtverseny esetén „szétlövéssel” határoznak –, azt azonban nem közlik, hogy a többiekre hány voksot adtak le. Ezt egészen addig titokban tartják, amíg ki nem derül a győztes személye.
Akármi is lesz a választás eredménye, az új elnöknek számos kihívással kell majd szembenéznie. Ezek között van például a transznemű sportolók ügyének kezelése, továbbá az orosz sportolókról is dönteni kell, akiket Moszkva Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúja miatt kizártak a játékokról. Az új elnök hivatali ideje alatt kell annak is eldőlnie, hogy hol rendezik majd a 2036-os nyári olimpiát, amelyre olyan országok pályáznak mint Katar, India, Lengyelország és Törökország.
