Továbbra is mindent megtesz a kormány azért, hogy Magyarországot sporthatalommá tegye, és erre elképesztő mennyiségű közpénzt hajlandó áldozni. A 2017-es költségvetés zárszámadásából kiderült, a kabinet összesen 884,5 milliárd forintról mondott le a különböző adókedvezmények miatt, és ebből 81,2 milliárd forint volt a taotámogatás. Ez a második legmagasabb összeg a tao történetében, ennél többről, 135,1 milliárdról csak 2016-ban mondott le a kormány. A rendszer 2011-es bevezetése óta 2017 végéig a költségvetésből összesen 440,5 milliárd forint ment el ebben a formában a sport állami támogatására.
És ez csak a tao rendszere, nincs benne a stadionépítési program, amelynek révén mintegy 32 helyszínen minimum 342 milliárd forintból – ebből nagyjából 250 milliárd a közpénz, a közbeszerzési pályázatokban megjelent adatok alapján – épülnek fel a sportlétesítmények. Ez azt jelenti, hogy a 2010–2020-as időszakban éves szinten stadionépítésre 34,2 milliárd forint jut, ami bő hárommilliárd forinttal több, mint amennyit 2017-ben kórházak fejlesztésére költött a kormány.
A magyar stadionok egy nézői férőhelyre jutó építési költségei (1–3,5 millió forint) a nemzetközi standardnak megfelelők, ám ha megnézzük a nézőszámokat, alaposan felültervezték az arénák befogadóképességét. Ráadásul a Groupama Aréna és a debreceni stadion kivételével minden esetben milliárdokkal több lett a tervezettnél a végszámla – ami sokak szerint az jelzi, ez az ágazat a legmegbízhatóbb kifizetőhelye a NER-nek.
Egyre több beruházás késik, kötbért mégsem fizetnek - Magyar Hang
A nagy stadionépítési láz mára már odáig jutott el, hogy szinte egyik aréna esetében sem tudják tartani sem az eredeti határidőket.
Az Európa-liga csoportkörébe jutó Mol Vidi FC új otthona még mindig nincs kész, holott már a nemzetközi kupaselejtezőket is itt kellett volna játszania a fehérváriaknak. Már hétszer kellett a kivitelezői szerződést módosítani, és amikor augusztus végére sem sikerült elkészülni, kötbér megfizetése helyett (!) 100 millió forinttal emelték meg a költségeket. Azóta újabb módosítással további 133 millió forinttal emelték meg a költségkeretet, mondván, az időjárás – a hideg és a nagy esőzések – hátráltatta az előrehaladást: a márciusi hidegek miatt 12 napra fel kellett függeszteni a betonozási munkákat, a júniusi özönvízszerű esőzések pedig a pálya rétegrendjének kivitelezését akadályozta. Így nettó 13,614 milliárd helyett 13,747 milliárdon osztozkodhat a Strabag-MML, a Strabad és Belfry PE triója. Erre mondják azt, hogy ügyes…
De legalább az átadás időpontja most már tényleg közeledni látszik: az MLSZ honlapján szereplő menetrend szerint november 21-én már ott játszanak majd.
Hamarosan kezdődik a 2017-es bajnok, a Kispest stadionjának rekonstrukciója, és a tervek szerint a 2020–21-es bajnokság hazai meccseit már az új arénában játssza majd a Honvéd. A régi létesítmény bontásával még az idén elkezdődhetnek a munkálatok. Az új aréna 8200 néző befogadására lesz alkalmas – és ahogy ez már megszokott –, az építkezés állami forrásból valósul meg. Ugyanakkor azt még nem tudni, hogy ki, mikor és mennyiért építi az űj Bozsikot.
Azt viszont már tudjuk, hogy a megyei első osztályban játszó, korábbi NB I-es Eger stadionját 2,4 milliárd forint állami támogatásból újítják majd, ezt a pénzt a Szentmarjay Stadion és környezetének megújítására kapja a Borsodsport Invest Kft., együttműködésben az Eger Labdarúgó Sport Kft.-vel.
A 2,4 milliárd forintból új főépület és egy fedett lelátó épül, az új stadion 3500 fős befogadóképességű lesz, a létesítményhez kapcsolódó északi sporttelepen az öltöző- és lelátórendszer fejlesztésével korszerű utánpótlás-akadémiát is létrehoznak majd. Az elképzelések szerint várhatóan 2019-ben már ebben a létesítményben fogadhatják ellenfeleiket az egriek. Mondjuk, jobb napokon tized ennyien látogatják az egri csapat bajnokijait, ám a megújult stadionnak köszönhetően a klub megfelel majd az MLSZ NB II-es licencfeltételeinek.
