Válasz Online: Kósa Lajosék „oroszosítják” a hazai műkorcsolyát és jégtáncot

Válasz Online: Kósa Lajosék „oroszosítják” a hazai műkorcsolyát és jégtáncot

Berei Mózes József az eddig megnyert trófeákkal (Fotó: Ambrus Marcsi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A műkorcsolya és jégtánc világversenyeken idén már jóval több orosz születésű sportoló indul magyar színekben, mint magyar – írja a Válasz Online. A portál tényfeltáró cikke szerint a kiszorítósdi odáig fajult, hogy téli olimpiai sikerágazatunk legnagyobb reménysége, Papp Vivien országváltásra kényszerül. Az „oroszosítás” kulcsszereplői: Vardanjan Gurgen sportigazgató, Kósa Lajos sportszövetségi elnök, valamint az Európa-bajnok Sebestyén Júlia egyesülete, mögötte a férjével, aki szintén befolyásos Fidesz-politikus.

A Válasz cikke szerint a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) szeptember végi junior grand prix-versenyén a következő sportolók indulnak a magyar válogatott színeiben: a nőknél a moszkvai Dzsumanyijazova Polina, a férfiaknál a szibériai illetőségű Vlaszenko Alekszandr, a jégtáncosoknál a szintén az orosz fővárosból elszármazott Shapiro Mark és Benkiewicz Maya (utóbbi a „legmagyarabb”, mert ugyan francia, de családi kötelékek miatt sokat edzett hazánkban). A HUN-márkajelzésű versenyzőket kísérő szövetségi kapitány az orosz-örmény Ipakjan Jeranjak – az ő főnöke pedig a volt férje, a honosítások atyamestere, vagyis a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) műkorcsolya ágazati sportigazgatója, a jereváni indíttatású Vardanjan Gurgen.

Utóbbi nagy név: aktív sportolói pályafutása a Szovjetunió Népeinek Téli Szpartakiádján való részvételtől a Szovjetunió Kupa többszöri elhódításáig tartott, majd edzőként 1989-ben érkezett meg Tiszaújvárosba (akkor még: Leninváros), a vegyikombinát híres szabadidőközpontjába. Azóta – egy hosszabb angliai szakmai kitérő kivételével – Magyarország a bázisa. Vardanjan és (volt) neje nevelt világklasszist Sebestyén Júliából, bár az Európa-bajnoki cím megszerzésekor épp nem ő edzette, így bánatára nem is ülhetett mellette a lihegőben.

A lap szerint a honosítása még a sajnálatos ukrajnai események előtt megindult, de az orosz sajtóban azért fel-felvetik, hogy etikus-e ezeket a – hazájukban egyébként nem különösebben eredményes – sportolókat más országok zászlaja alatt futtatni az ISU-felfüggesztés idején.

Mindeközben – jegyzi meg a lap – a férfiaknál is drámai a helyzet: Ausztriából négy éve tért haza Berei Mózes József, ám időközben az ő nyakára is hoztak egy orosz testvérpárt, Vlaszenko Alekszandrt és öccsét, Alekszejt. Utóbbiak odaát még Jevgenyij Pljuscsenko akadémiáján, a korcsolyasport alighanem legismertebb alakjánál tanulták az alapokat, aztán néhány éve megjelentek Magyarországon, és egy közbülső állomás után az Ipakjan–Vardanjan magyarországi klubjából kinőtt Sebestyén Korcsolya Sport Egyesületben (SKSE), azaz Sebestyén Júliánál találták magukat, Berei társaiként.

A portál állításai szerint az orosz fiúk azóta leginkább arról ismertek, hogy nem hajlandók megszólalni a nyelvünkön, teljesen elszeparálták magukat a hazai sportolóktól. Illetve arról, hogy az idei év elején egy miskolci megmérettetésen Alekszandrt 200 pontnál is jobbra értékelték a bírók, noha nem ugrott kuriózumnak számító tripla axelt, majd Vardanjanék e kiemelkedő eredményre hivatkozva adtak oda neki több nemzetközi versenyt – amelyeken ugyan már ugrott tripla axeleket, viszont a 200 pontot messze alulmúlta. Közben állítólag Berei Mózes Józseftől elvették a húsvéti junior világbajnokságon való indulás jogát, ahol – vállaltan keresztényként – A passió című film zenéjére futott volna, ugyanakkor a helyette egy Elton John-szerzeményre koreografált kűrrel lehetőséget kapó Vlaszenko Alekszandr nemhogy a 200 pont, de még a döntő közelébe sem jutott.

Berei Mózes József azóta a Pavuk SE versenyzője, de az olaszországi Egna/Neumarkt neves korcsolyaakadémiáján nevelkedik. Hasonlóan a szintén a Sebestyén-iskolából dobbantott Papp Vivienhez, aki már két éve a dél-tiroli képzőközpont növendéke (a magyar egyesületi háttér neki is megmaradt a Hoffmann Korcsolya Akadémia révén). Papp helyzete ugyanakkor, ha lehet, még Bereiénél is drámaibb: „Mivel kimagasló eredményem lett, gyorsan hoztak egy oroszt (…). Én meg megyek oda, ahol szeretettel várnak és megbecsülnek! Szép hazámnak nem kellek” – írta a minap keserűen egy Facebook-kommentben.

A Válasz Online megkereste a Debreceni Sportcentrumot, a Jégkarc Egyesületet, Sebestyén Júliát és Vardanjan Gurgent, de választ nem kaptak.