Zsoltból, a beesett vállú, ragasztott szárú szemüveget, kockás inget és barna kordbársony nadrágot viselő hivatalnokból a felesége nézte volna ki a legkevésbé, hogy micsoda szexuális kalandjai voltak, ráadásul az ő hitvesi ágyukon.
Benedek Szabolcs
Megkérdezte a lány, hogy kézzel vagy géppel írok-e. „Géppel” – válaszoltam, mire megcsóválta a fejét: „Írj inkább kézzel – mondta. – Hidd el, sokkal jobbakat fogsz írni.”
Elmondhatjuk, hogy Paul McCartney némi pauzákat leszámítva lényegében 20 éve folyamatosan úton van. Persze már előtte is lenyomott jó néhány koncertkörutat.
Időnként az átkait szórta erre az elveszett és pusztulásra ítélt világra, időnként pedig az ezúttal a kezében lévő, már pusztán a látványával ijesztő pengével leszelt egy darabot a vekniből vagy cipóból.
Ez a generáció a rendszerváltás idején eszmélt önmagára, és egy szép, új világ ígéretébe szocializálódott bele. Mégis, a harmincadik éves érettségi találkozóra legföljebb örömtöredékek jutottak neki.
Olyan égszakadás kerekedett, hogy a kormányzó nem tudott átkelni az avatásra váró vadonatúj hídon. Attól tartottak ugyanis, hogy a hófehér paripa a mennydörgéstől megbokrosodik, és ijedtében egyenesen a folyónak rohan. Legalábbis így mesélte nagyapám.
Ötven évvel ezelőtt, 1972-ben, február végén a budapesti Intercontinentalban ünnepelte negyvenedik születésnapját számos nyugati sztár társaságában Liz Taylor.
A reggelinek elengedhetetlen része volt a cukrozott meleg tej. Egyforma bögrében kaptuk, amelyek piros-kék csíkozása tökéletesen passzolt a mellette lévő kistányérok hasonló színű és formájú mintázatához.
Egyedül az volt kérdés, hogy kinek kell mennie. Lali azt hajtogatta, hogy Gabesznak, elvégre ő a hunyó. Gabesz tiltakozott, hogy ő nem érzi felelősnek magát, hiszen az ódon bölcsesség szerint is a nő választ.
Évekkel később csillant meg újra a remény arra, hogy mégis megtanulhatok gitározni. Az egyik iskolatársam jóvoltából, aki legalábbis az én szememben virtuóz módon bánt a húrokkal.
A taxis nagydarab, kopasz ember volt. Robi arra gondolt, fölvethetné neki, hogy amennyiben nem ismeri a közlekedési szabályokat, úgy miért vezet taxit. De ezt túl erősnek érezte. Helyesebben ő érezte magát gyöngének a taxishoz képest.
Az ember alapvetően az idegeskedéstől szokott dadogni. Viszont én abba a kisebbségbe tartozom, amelyik nem attól. Nemcsak attól, nem föltétlenül attól. Hanem úgy általában véve mindentől.