Amit a NER-sajtó nem közöl a magyarokkal, hogy egy ország vonzerejét, gazdagságát is mutatja, ha sok bevándorlója van. Németország – megannyi gondja ellenére is – bizony még mindig ilyen hely.
Nagy Attila Tibor
A kormány olyannyira rabjává vált a kényelemnek és hatalomszeretetnek, hogy saját zárt ülésén, jegyzőkönyvvezetés kötelezettsége nélkül maga dönt számos dologról, az Országgyűlésnek hallgass a neve.
Így kezdődött német földön is a nagyarányú bevándorlás az 1950-es, 60-as években. Az pedig, hogy egyre több és több ázsiai munkavállaló tűnik fel az utcákon, munkásszállókon, szembeötlővé vált – méghozzá fideszes választókerületekben.
Egy politikus munkáját nemcsak a pillanatnyi népszerűsége minősíti, hanem az ügyek menedzselési, elintézési képessége is. Az uniós pénzek ügyében a miniszterelnök rosszul mérte fel az erőviszonyokat, és ezért az ország súlyos árat fizetett.
A pártot keserédes eredmény fenyegeti a jövő júniusi európai parlamenti választáson, vagyis hogy a legnagyobb ellenzéki párt marad, de nem tudja növelni mandátumai számát.
Eddig sem Vona Gábor, sem Márki-Zay Péter megnyilvánulásai nem voltak alkalmasak a szavazástól eddig távol maradó tömegek megnyerésére. Egyikük sem fordított kellő figyelmet az átlagpolgárok mindennapjaira.
Nehéz feladatnak ígérkezik az öt százalékos parlamenti küszöb átlépése a Vona Gábor által frissen alapított Második Reformkor Párt számára, amelynek múlt szombati zászlóbontása sikerülhetett volna jobban is.
A Fidesz legtöbbször ügyesen rejti el belső ellentéteit a nyilvánosság elől, és ezzel is folyamatos versenyelőnyhöz jut. Ennek jelentőségét mutatja, ha megfordítjuk a politikai oldalt.
A magyar politikai kultúrára mért csapás, hogy Orbán Viktor 2010 óta egyetlen parlamenti választási tévévitában sem volt hajlandó részt venni.
Az ország nem elég gazdag ahhoz, hogy akár még a NER-vállalkozók számára is tökéletesen elegendő közpénzt termeljen, ezért olykor egymás ellen fordulnak. Most különösen feszült a helyzet.
Nem hozott áttörést a Momentum számára Donáth Annának a magyar politika élvonalába való februári visszatérése. De miért?
Lázár nem hagyhatta ki az esélyt, ám rossz időben lett újra miniszter. A költségvetés romló helyzete miatt számos állami beruházást állított le és függesztett fel a kormány, és a rossz hír hozója pont Lázár.