Az igazi nemzetegyesítés felé tett lépés az lenne, ha az ismert mohó, nyerészkedő személyek, akik az elmúlt tizenkét évben munka nélkül jutottak milliárdokhoz, visszaadnák az így eltulajdonított vagyont.
A szoros Fidesz-szövetséges Vajdasági Magyar Szövetség eddig tagadta, hogy köze lett volna a csomagok kiszállításához, de a szerb posta szerződéséből más derül ki.
Miután már minden létező elbukott megmártotta a kését MZP-ben (Te is, fiam, Brutus! Ne mondd, hogy nem!), megkísérlem elbúcsúztatni ezt a méltatlan témát, nem titkoltan mint MZP szimpatizánsa.
A fideszes többség fokozatos kikovácsolásának történetéből nem a totális apátia az egyetlen levonható konklúzió. Érdemes inkább azt észrevenni, mennyivel kevésbé statikus a választói magatartás, mint ahogy azt az ellenzék hosszú éveken át feltételezte.
Tanulságos, hogy az ellenzék egykori nagy reménységéből mára a politikai túlélésért küzdő, csetlő-botló személy vált. A felfelé vezető utat nem látni számára, csak akkor, ha merőben más politizálásba kezd.
Orbán Viktor és a kormánypártok válogatott szavakkal és formában való sértegetése akkor sem vezet eredményre, akkor is visszatetsző, ha történetesen van alapja az éles kritikának.
A biztonság és a rend iránti vágy két olyan érték, amelyeket a demokrata, polgári erők gyakran elhanyagolnak. Az az elit azonban, amelyben a szabadságvágy és a sokszínűség szeretete megelőzi a biztonság- és rendóhajt, egyre kevesebb hatással bír a „vidékre”.
A végtelen médiafölény csak az irracionális gondolkodás segítségével ér célba. A létezett szocializmusban a kommunista propagandának még nagyobb médiafölénye volt, mint most a Fidesznek. Az emberek mégsem hittek az állampártnak.
Ha valaki abban ringatná magát, hogy az állampárt népszerűsége az elkövetkező gazdasági nehézségek hatására csökkenni fog, az semmit nem tud a magyar társadalomról. Ebben a helyzetben várhatók a kádári lecsendesítéshez hasonló intézkedések.
Érdemes lenne fontolóra venni az „állampolgári alapfogalmak” című tantárgy bevezetését az iskolákban, még akkor is, ha ez a tanrenden kívül történik. Ennek keretében lehetne beszélgetni a tanulókkal a demokrácia mibenlétéről.
Innováció, meggyőződés és identitás nélkül, pusztán tagadással, trendkövetéssel és a közvélemény kiszolgálásával semmi értelme nincs újra kihívni Orbán Viktort.
Egy ennyire kedvezőtlen lejtésű pályán mit sem ér a megszokott ellenzéki rutinpolitizálás. Ezért fontos, hogy elismerjük azon szereplők teljesítményét, akikben legalább a hajlandóság megvan arra, hogy kilépjenek annak keretei közül.
Hat romlott, hazug és semmirekellő párt túszul ejtette az ellenzéki politikát. Ha a balliberális értelmiség képes felépíteni ezekkel és az Orbán-rendszerrel szemben egy új szervezetet valamennyire alkalmas állománnyal, akkor kihívhatja a Fideszt, előbb nem.
Stabilitás és építkezés. Állni a sarat akkor is, ha minden irányból támadnak. Ez most a feladat. Nem könnyű, de ha az lenne, nem is lenne jobbikosnak való – írta.
Gondolkodjatok el, Feri és Peti, mármint Gyurcsány és Jakab: tényleg egy csata előtt elvesztett háború kapitányát kéne felelősségre vonnotok és áztatnotok? Ebben a vesztett csatában benne van mindkettőtök múltja és neve is.