Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal Csunderlik Péter történészt.
A hatvanas évek végétől szinte haláláig dolgozott, ennek pedig meg is látszik az eredménye. Már több tucatnyi kötetet számláló bibliográfiáján végigtekinteni is szédítő.
Na de miért tiltották be 1975-ben Schwajda György darabját? A szerző szerint azért, mert csak az első mondatig olvashatták. Emlékezés a nyolcvan éve született drámaíróra.
Harminc éve halt meg a szocialista rendszer fő kultúrpolitikusa, a gerincek profi meghajlítója.
Tamás Menyhérttel Göncz Árpád és Illyés Gyula barátságáról, a Szép Szó nevének betiltásáról és arról a napról is beszélgettünk, amikor megkapta Szabó Lőrinc halálhírét. Interjú!
Az eddig rövidfilmeket rendező, íróként és reklámszakemberként is ismert Fabricius Gábor szerint a magyar film eddig óvatoskodott, ha a Kádár-rendszerről volt szó.
Kádár János szellemi-lelki fejlődésében szorosan összetartozó az a három eseménysor, amelynek nyomán belsőleg legalábbis meghasonlott a kommunista mozgalommal vagy annak moszkvai irányítóival. 1944 novemberében szökött meg titokzatos fogságából (ezzel foglalkoztunk előző számunkban), 1954-ben szabadult a börtönből és 1989-ben távolodott el végleg elvtársaitól (és ők is tőle).
Öt év múlva Budapest díszpolgára lehet a Fidesz Ignotusa, Fásy Ádám, s egy nap talán Bunyós Pityu és Postás Józsi is sorra kerül.
Volt néhány évtized, amikor szinte minden magyarországi lakásra jutott legalább egy nosztalgikus hangulatú Kovács Margit-kisplasztika. Újrarendezett kiállítással nyílt meg a művész felújított múzeuma Szentendrén.
Ötven éve született az egyik legtöbbet idézett magyar kultuszfilm.
Valószínűleg egyiket sem ülik meg, hiszen nem lehet rájuk különösebben büszke a teátrum.