Varga Judit (még igazságügyi miniszterként!) közölte ugyan, hogy szerinte a jogállamnak nincs egzakt definíciója, így alkalomadtán nincs is mit számonkérni a kormányon – de mint látjuk, ez nem igaz.
Arra a kérdésre, hogy kik lehetnének Sólyom László utódai, a javaslatom a következő: mivel az államfői tisztségre olyan személy lehet alkalmas, aki tisztában van az alkotmányos lehetőségeivel, tanácsos volna a már nyugalmazott alkotmánybírók közül választani – méghozzá sorsolással!
A közgazdász a törzsi jelleg társadalomról, a gyengülő oktatásról, a mindent uraló politikáról. Interjú!
Kereken hússzor mondta ki az „alkotmány” szót idei tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. Szögezzük le: Magyarországnak nincs alkotmánya. „Alaptörvénye” van, valóságos alkotmányosságát – érvényességét – pedig sokan vitatják.
A terrorizmusért jogerősen elítélt szélsőjobboldali Budaházy Györgynek jár a kegyelem és – sokak szerint – az erkölcsi elégtétel, az erőszakkal alaptalanul gyanúsított, meghurcolt baloldali aktivistának eközben nem jár bocsánatkérés.
„Pofát befogni és tovább szolgálni!” parancs lesz az irányadó a továbbiakban a pedagógusokra nézvést, akinek nem tetszik, az pedig mehet, ezt segíti a pedagógus-státusztörvény paragrafusainak tengere.
„Jelentőpontokat” hoznak létre Németországban, hogy a korrupciós ügyekről és az egyéb visszaélésekről informálni lehessen egy adott vállalat vezetőségét, a szövetségi hatóságokat. Korlátozhatja ez a véleménynyilvánítás szabadságát?
A villamosok közlekednek.
A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak nem látom kényszerítő indokát – írta, de aláírta.
A jövőben nem lehet miniszteri és kormányrendeletekkel megkerülni a törvényt.
Eleve némileg komikus, hogy ismét Európa legnagyobb parlamenti felhatalmazással rendelkező kormánya érzi úgy: kétharmados többsége nem biztosít számára kellő mozgásteret a válsághelyzet kezeléséhez.
Hiába kérte két országos szakszervezet is a törvénymódosítás átgondolására, a köztársasági elnök tollát nem foghatták vissza.
Koronavírus-járvány hiányában is fennmaradhat a veszélyhelyzet.
Ez lehetővé teszi majd, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
A még nagyobb kormányzati hatalom hosszú hónapokra, ha ugyan nem évekre lesz biztosítva a háborús veszélyhelyzet címszavával. Az orosz–ukrán háború tehát hozzájárul a kormány hatalmának megerősítéséhez.