A baldocki sörkatasztrófa sohasem történt meg – a róla szóló Wikipédia-cikket viszont azóta is az egyik legremekebbül kivitelezett kamuoldalként tartja számon az internetes enciklopédia története.
A fake news manipulatív hazugságból a posztmodern ember mindennapi kenyerévé vált.
Brüsszelben ugyanis fake news-nak nevezték a nemzeti konzultáció egyik állítását.
A kifogásolt felvetés a kormány új kérdőívén: „Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk az Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.”
A kormányzati tájékoztatás ellentmondásai, elhallgatásai, a tényleges cselekedetek éppen a közbizalom ellen hatnak.
Tamasi József videókban beszélt arról, hogy a vírus nem veszélyes, gyengébb az influenzánál, csak a média kelt pánikot.
Minden rendkívüli helyzetnek szinte természetes kísérője az álhír, illetve a rémhír. Össze is gyűjtöttünk egy csokorra valót az elmúlt száz évből.
Szigorúbb büntetés vár azokra is, akik tudatosan hamis híreket terjesztenek.
„Mindenki azonnal tegye a mobiltelefonját az asztalra, és lépjen hátra.” Az ajtómban taktikai öltözetet viselő, rohamsisakos rendőr áll.
Egy szállodában dolgozik biztonsági őrként az álhír terjesztésével gyanúsított férfi.
Nosza, süllyedjünk tempósan a Fidesszel együtt a sűrű, sötét mélységbe. Ahol a hazugság nem hazugság, a kamu nem kamu.
Az ellenzéki jelöltet rágalmazták. Nemsokára vádemelés lehet.
A nem is olyan távoli jövőben akár egyetlen szóval is elintézhetnek egy Borkai- vagy Strache-féle botrányt: deepfake.
Nincs köze a klímaváltozásnak a bozóttüzekhez, a felelősöket a zöldek, a liberálisok és a baloldaliak között keresi a kormánybarát sajtó. Az ausztrál események kapcsán nemzetközi szinten is beindult az álhírgyártás.