A járvány alatt irdatlan mennyiségű közpénzt használnak fel a haveri kapitalizmus kiépítéséhez, ezt pedig mi szenvedjük el – közgazdászok a 2021-es esztendő gazdaságpolitikájáról. I. rész Bod Péter Ákossal és Csath Magdolnával.
A költségvetés adóssága felel a teljes államadósság mintegy 97 százalékáért, a maradék három százalékért pedig az önkormányzatok.
A helyzet aggasztóan ismerős. Orbán Viktor legfőbb kampányfegyvere a jelentős részben a járvány miatt eleve gigantikus hiánnyal terhelt költségvetés, az államkassza kisöprése.
Az indokolatlan költekezés levét isszuk, bajban lehet az új kormány.
Orbán Viktor hitelből vívja úgynevezett szabadságharcát Brüsszellel. Kádár János pedig hunyorogva töpreng egy másik világban: most akkor ki is az ő legjobb tanítványa?
Bod Péter Ákos szerint kérdéses, hogy ha jók a gazdasági számok, tovább kell-e növelni a deficitet.
Várakozások szerint Magyarország adósbesorolásán a Standard & Poor's valószínűleg 2022 augusztusáig nem módosít, majd csak a választások utáni költségvetési politika fényében döntenek a hogyan továbbról.
Marad a stabil kilátás.
A költségvetési hiány pedig már a 2006-os szintnél jár.
Az Eximbankkal együtt egy év alatt 15,5 százalékkal nőtt az államadósság – jelentette a jegybank.
Populista költekezés helyett inkább félre kellett volna tennie az Orbán-kormánynak a bőség éveiben.
A magyar kormányfő szurkol Donald Trumpnak, mert szerinte csak ő tudja kezelni a válságot.
A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.
A magyar gazdaság lehetőségein felüli erőltetett növekedés most üt vissza: nincs tartalék, amihez nyúlhatnánk válság idején.
Az Európai Bizottság optimista forgatókönyve is sokkal mélyebb recessziót vár, mint a magyar kormány.