A közel-keleti állam a gazdaság újraindítására szánt nemzetközi segélyeket sem tudta még lehívni.
A munkanélküliek aránya 30 százalék feletti, a szegénységi küszöb alatt élők aránya 55 százalékos, miközben az országnak a koronavírus-járvánnyal is meg kell küzdenie.
Egy hónappal a pusztító robbanás után újra fellobbantak a lángok a libanoni fővárosban, feltehetően egy raktárban.
Szívverést és légzést sejtetnek a műszerek a romok alatt.
A Hezbollah már megtanulta, hogy az ő ideje mindig akkor jön el, amikor válság fenyegeti az országot.
Komolyabb jogköröket kapott a hadsereg.
Hétfő este több mint negyvenen megsérültek. Az ellenzék nemzetközi vizsgálatot sürget a múlt keddi óriási robbanás ügyében.
A napokban több tüntetés is volt az országban, vasárnap tízezren követelték a kormány lemondását.
Tüntetések kezdődtek a libanoni fővárosban, a demonstrálók összecsaptak a biztonsági erőkkel.
Az unió vezetői közben a közösség segítségnyújtását sürgetik.
A bejrúti kormányzó szerint mintegy 10-15 milliárd dollár lehet a kár. A bajokat a gabonahiány tetézi.
A bejrúti raktárban felrobbant 2750 tonna ammónium-nitrát okozta hangrobbanás romba döntötte a teljes belvárost.
A Hezbollah térnyerése lejtőre tette a közel-keleti országot, elolvadt a középosztály, a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt.
A magyar követség épülete sem úszta meg a bejrúti robbanást Álmennyezetek szakadtak le és ablakok törtek be.