A francia hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy az Iszlám Állam Horászán „rendelte meg és hajtotta végre a támadást” Krasznogorszkban. Ők francia földön is próbálkoztak.
Nem sokkal azután, hogy Franciaországban bekerült az alkotmányba.
Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.
Mi lesz, ha francia elnök lesz a nemzeti jobb vezéréből? Erről, illetve a közelgő EP-választásról, a vitákat kiváltó új migrációs törvénycsomagról és a sok indulatot gerjesztő gazdatüntetésekről is beszélgettünk külpolitikai podcastunk legújabb adásában.
Az európai országok fokozatos jobbra tolódásával a demográfia alakulására is egyre több figyelem vetül, és már nem is csak a konzervatívok tekintik fontosnak a kérdést. De a múlt századi megoldások nem feltétlenül vezetnek eredményre.
Miért lázadoznak, mennyire erősek a gazdák Franciaországban? Mekkora az esélye a nemzeti jobboldal vezérének, hogy ő legyen Franciaország államfője?
Az jogszabály értelmében szigorúbban lépnek fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyítik a kitoloncolásukat.
Franciaország demográfiáját erősítené a kedden bejelentett intézkedéseivel Emmanuel Macron.
A téves helyzetértékelés is nehezíti Orbán Viktor legyőzését. Sokszor hallhattuk a „magyar kormányfő nemzetközileg elszigetelődött” típusú kritikákat, ám valójában az Orbán-kormány sosem volt nemzetközileg elszigetelődve.
A 34 éves politikus eddig oktatási miniszter volt.
Emmanuel Macron köztársasági elnök még ma kinevezheti az utódját, a posztra Gabriel Attal oktatási miniszter a legesélyesebb.
Orbán fő kritikusa, Daniel Freund szerint kevesen görgettek az EU elé annyi akadályt az elmúlt években, mint a magyar miniszterelnök.
A francia elnök azok után beszélt erről, hogy az izraeli hadsereg kedden célba vette a Hamász terrorszervezet irodáját Bejrút külvárosában.
A kormányfő előzetesen is tisztában lehetett azzal, hogy ha meglépi, amit lebegtet, azzal egyedüliként menne szembe a teljes közösséggel.
Olaf Scholz pedig elmondta, hogy mire kérte a magyar kormányfőt.