Hatvanmillióból tervezték meg a sétányt Nyírmártonfalván.
Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője a tarvágásokról, védett erdőkről, faiparról és a magyarországi erdészetekről. Interjú!
Ahány természetvédelmi jogszabály, annyi kiskapu: én nem értem, kinek jut eszébe éjszaka gyilkolni a fát, amikor fényes nappal is megtehetné; pénz és jogászi furfang kérdése az egész.
A természetfilm ugyan az erdőirtásokkal és az élőhelyek pusztulásával sem szembesíti a nézőt, de líraiságával sokkal erőteljesebben hívja fel a figyelmet a természet törékenységére.
Ha valamit elront a kormány a gazdasági szférában, az még – ha nagy veszteségek árán is, de – valahogy helyrehozható. De ha most tönkreteszik az erdőket, az a pusztítás a klímaváltozás közepette sem most, sem az unokáink életében nem hozható helyre.
Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett területeken is gazdasági célú fakitermelés zajlik, az augusztusban kiadott tűzifarendelet pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.
Szűkszavú falusiak, hallgatag hivatalok – nem csak az erdő csendje rejti a Nadap mellett tervezett beruházásokat.
Az erdővédő köröket azután kezdték el szervezni, hogy a kormány rendeletetben függesztett fel lényeges, erdőket védő törvényi rendelkezéseket a fakitermelés érdekében.
Tömegek akarnak a fűtési szezon kezdete előtt tüzelőhöz jutni, a kormány pedig tudatosan tereli vissza a kályhához a lakossági fogyasztókat. A tűzifa egyre drágább, az átállást a tüdőnk és a természet bánhatja.
Megszűnt minden tekintély, amely biztos fogódzót kínálna a politikai viharokban: a jog, a tudomány, a szakértelem. A lényeg: a lipsik ellenzik, tehát jó lesz - ha beleszakadunk is.
Arról írtak, ők is tapasztalták a nyáron megnövekedett lakossági tűzifa igényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fognak tudni elégíteni.
A politikus szerint csak akkor élnek majd az új szabályokkal, ha „az energiakrízis eljut arra a szintre”.
Megmagyarázták, miért és mire jó a fokozott fakitermelés.
„Orbán Viktor biztosan hiányzott az iskolából, amikor az erdők szerepéről kellett tanulni.”
Százöt ország képviselői döntöttek erről Glasgowban, a klímacsúcson.