Az Európai Bíróság több szempontból jogsértőnek találta a dolgot.
Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték.
A magyar kormány nem tett eleget az erre vonatkozó uniós bírósági ítéletnek.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében lényegében helyt adott a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetének.
A kiküldetési irányelvvel kapcsolatos kereseteket utasította el a luxemburgi testület.
Az Európai Bíróság főtanácsnokának az a jogi véleménye, hogy az úgynevezett Sargentini-jelentést szabályosan fogadta el az Európai Parlament.
Ítéletet minden bizonnyal csak jövőre hoz majd az Európai Bíróság.
Legalábbis a parlamenti tárgyalásra engedtek egy erről szóló, egyébként ellenzéki javaslatot.
Nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot – állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka.
A testület egyetlen magyar érvet sem fogadott el, a döntés értelmében meg kell változtatni a Közép-Európai Egyetemet diszkrimináló jogszabályt.
A magyar szaktárca közleménye szerint az Európai Bíróság fennmaradt kifogása a rendszerhasználati díjakat megállapító hivatali döntéseket követő hatékony jogorvoslati lehetőséget hiányolta csupán.
A járványhelyzet mellett a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatos uniós ítéletről, esetleges EU-s hitelekről és a Lánchíd felújításáról is beszélt a kormányfő pénteki rádióinterjújában.
Nem hagyták szó nélkül a civil szervezetek, hogy elkaszálták Luxemburgban a civiltörvényt.
Újabb fontos ügyben szenvedett vereséget a magyar kormány az Európai Bíróság előtt.
Két dologról szólt az Európai Bíróság ítélete, és egyik sem írta elő még csak a tranzitzónák lebontását sem – erről beszélt lapunknak adott interjújában a Helsinki Bizottság társelnöke.