Ezt épp márciusban állapították meg, mikor számtalan pedagógus sztrájkolt az alacsony bérek miatt.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatoknak már javadalmazási jelentésben kell beszámolniuk arról, mennyit keres a legfelső vezetés.
A régiók többségében 1300 és 1450 forint között mozgott az átlagos órabérszint. Budapest és Közép-Magyarország viszont továbbra is kiemelkedett az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.
Nettó 160 ezer az alapbére. Attól tart, hogy az elhivatottság nem sokáig fogja a katedrán tartani a pályatársait.
Ám a magasabb fizetést a lap szerint a már így is nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak kellene kigazdálkodnia.
Még tartanak a tárgyalások a bérekről, de a miniszterelnök már eredményt hirdetett.
A fizetés helyett a bérpótlékot növeli a kormány, hiába tartja ezt elfogadhatatlannak a pedagógusszakma.
Rövidnadrággal küzdenének a női sportolók a szexizmus ellen, a nemi egyenlőségre azonban még várniuk kell.
Még az érdekképviselőket is meglepte a felmérés eredménye.
Növekedett az utazásra spórolók aránya, ennek alapján sokan remélik a korlátozások gyors feloldását még a nyári turistaszezon előtt.
Szokatlan válság a Dunaferrnél: kereslet van, alapanyag nincs, erre hivatkozva csúsznak a bérek. Riport!
Az októberi fizetések egy részére és a szeptember-októberi önkéntes pénztári befizetésekre is várni kell november végéig.
Pintér Sándor belügyminiszter nem volt hajlandó érdemi párbeszédre a szakszervezettel. Péntekig tart a tiltakozás.
A pénzintézetek többsége továbbra sem siet a fizetések átutalásával.
Minden eddiginél nagyobb, több mint 140 ezer forint a különbség a fővárosban és a legszegényebb megyében élők nettó átlagkeresete között.