A vasárnapi második fordulóban az elnök mögötti erő tovább növelheti mostani minimális előnyét, ám az abszolút többség megszerzése kétséges.
Többek szerint a kijevi út is csak olcsó szavazatszerzési próbálkozás az elnök részéről. Nehéz helyzetben van Macron, akivel szemben nagyon feljött a radikális baloldal a törvényhozási választás első fordulójában. Vasárnap pedig másodjára is urnákhoz járulnak a franciák.
Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát,
Harmadik helyre a Marine Le Pen vezette nacionalista jobboldali Nemzeti Tömörülés futott be 18,9 százalékkal.
A részvételt estig alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások.
A voksolás legfőbb tétje, hogy Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban.
Az elnökválasztás április 24-i második fordulójában a franciák a szavazatok 58,55 százalékával választották újra köztársasági elnöknek.
Zemmour az elnökválasztás első fordulóján közel 2,5 millió szavazatot kapott, ez 7,07 százalékhoz volt elég.
Az újraválasztott elnök 62 évről 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.
A publicistából lett politikus úgy látja, csak így lehet megmenteni a republikánus oldalt.
Marine Le Penről gondolták, hogy Putyin trójai falova lenne, de a közvetlen viszony az elmúlt hónapokban Macronnal sem szakadt meg.
Eldől, hogy Orbán Viktor ideológiai harcostársa vagy egyik legnagyobb kritikusa lesz Franciaország elnöke. Valamennyi felmérés a magyar miniszterelnököt gyakran bíráló Macron győzelmét vetíti előre.
Fej fej melletti küzdelem várható a francia elnökválasztás második fordulójában.
Az OLAF jelentése szerint ő és pártjának tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
Szombatra országszerte tucatnyi hasonló jellegű tiltakozást szerveznek a „szélsőjobboldal és annak gondolatai ellen, Marine Le Pen nem mehet az Elysée-palotába” jelszóval.