Frans de Waal, a világ egyik legismertebb primatológusa könyvet írt a társadalmi nemekről (vagyis a genderelméletről), természetesen egy főemlőskutató szemszögéből. A könyvben és az interjúban mindenki találhat magának felháborodnivalót.
Az orvos a közszolgálatiságról, a magyarok boldogságérzetéről, a fiatalok lelki állapotáról, a gyógyszerfüggőségről és a fanatizmusról.
Közös erővel lökik a kiskorúak egészséges fejlődésének diskurzusát a politikai térbe, és lehetetlenítik el azt a tényalapú párbeszédet, amelynek a képviseletét kölcsönösen kisajátítják.
Tasnádi István darabja, a Tapasztalt asszony a férfi-női viszony kiegyenlítetlenségéről, túlkapásairól, kőbe vésett szabályairól beszél, reflektálva a hazai közéletre is.
Kováts Eszter kötetéből egyértelműen kiderül, mennyire nem homogén jelenség a gender, fogalmazódjon meg épp vádként, vagy legyen szó konkrét gyakorlatról.
Az írónő a németek Kelet-Európával szembeni türelmetlenségéről, a párbeszéd fontosságáról és a melegeket célba vevő pedofiltörvényről.
Pedig a genderkérdés előkerült, a magyar kormány viszont hiába próbált ellenállni.
Az EU 24 tagjának nem volt kifogása a nemek egyenjogúságának támogatásával, a megkülönböztetések felszámolásával kapcsolatban – csak a lengyel, a bolgár és a magyar kabinetnek.
Az intézet szerint a Fidesz a hagyományos családmodell és a szexuális kisebbségek szembeállítására készült, ám a Szájer-botrány után ezt már jóval nehezebb lesz végigvinni.
A magyar miniszterelnök nem akarta, hogy ez a szó bekerüljön az Afrikai Unióval való megegyezésbe.
Kilendült hát az inga Nyugaton, ki tudja, hol áll meg. Ezzel nekünk idehaza nem sok dolgunk lenne, csakhogy kilendült a magyar inga is, úgy – a kurucosan izomból – az ellenkező irányba.
De amúgy miért nem beszélünk a nőkről? Mert onnan indulunk, még ha durva és kegyetlen kanyarokba kuszálódva is, hogy egy nő áldozat lett
Mekkora siker az egy ellenzék számára, amikor pártjai egymást tarolják le, egymás híveit szippantják el, miközben egyetlen kormánypárti szavazót sem képesek megszólítani?
Az isztambuli egyezmény szövegének kilencvennyolc százaléka elfogadható – ha megváltozna benne mindössze ötven szó, nem minősülne többé a nemek közti háború manifesztumának.
A CEU oktatójának nemrég jelent meg a szovjet katonák által elkövetett második világháborús nemi erőszak kérdésével foglalkozó könyve. Interjú.