Anyagi gondok a határon túli focikluboknál, ha elfogy a magyar közpénz.
Marcel Ciolacu szerint nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.
Mennyire reális, hogy valóban változás történjen Budapest és Kijev kapcsolatában? Zubánics Lászlót kérdeztük.
Hogy lehet, hogy a Bethlen Gábor Alap kultúrára fordított magyarországi támogatásainak jelentős hányadát három profi szlovákiai labdarúgó egyesület, a Dunaszerdahely, a Komárom és a Kassa kapja? Erről is beszélgettünk külpolitikai podcastunkban a Bumm.sk főszerkesztőjével.
Jó-e állandó hadiállapotként megélni a kisebbségi magyar létet? A szlovákiai magyar hírportál, a Bumm.sk főszerkesztőjével a szlovákiai magyar jövőről beszélgettünk, és azt is körbejártuk, hogy a szlovákiai magyar kulturális támogatások jó részét profi szlovák focicsapatok kapják.
Egy kárpátaljai magyar fiatalember videóüzenete az ’56-os forradalom apropóján.
Az író toxikus vezérekről, három hazáról és a határon túli magyarokról. Interjú!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is bírálja a törvényt.
A budapesti ukrán nagykövettel szemben tanúsított szégyenteljes bánásmód a Napnál világosabban mutatja meg, hogy Orbán Viktor szemében a polgári Magyarországhoz hasonlóan a határokon átívelő nemzeti közösség sem több, mint politikai termék.
Egy kárpátaljai születésű, de már évtizedek óta az ukrán fővárosban élő, többdiplomás, tanárként és üzletemberként egyaránt sikeres magyar férfi mesél arról, hogyan nem segítettek neki kijutni az ukrán fővárosból.
Ha elfogadom, hogy erőszakkal meg lehet változtatni a status quót, majd pedig a béke ezt szentesíti, akkor azzal elfogadtam az erőszak uralmát. Nem hiszem, hogy ebből mi, magyarok jönnénk ki jól – mondja Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke. Interjú!
Az, hogy kulturálisan kik vagyunk és hová tartozunk, nem a mai politikusok véleményétől függ – mondja Romsics Ignác történész. Interjú!
A birodalom végnapjaiban az üzemanyag lett a leghiánycikkebb hiánycikk odaát, karöltve a cigarettával, a sörrel, a vodkával, a hússal, a tejtermékekkel és így tovább. Benzin tényleg nem volt sehol.
Mondjuk ki az igazságot, az Ukrajnában elfogadott új, nemzeti kisebbségekről szóló törvény jelenlegi állapotában nem felel meg az európai értékeknek – közölte az ellenzéki párt.
A magyarok az alulképzettekkel és a szélsőségesen jobboldali AUR-szavazókkal kerültek egy fazékba, sőt – ők váltak Románia legoroszpártibb közösségévé.