Ha a érdeke úgy kívánja, az Orbán-kormány az üldözött keresztényeket sem veszi észre, miközben az üldözőkkel látványosan bizniszel.
Orbán ugyanis lényegében gratulált az azeri elnöknek a Hegyi-Karabah ellen elkövetett háborús agresszióhoz.
Habár az azeri kormány a bevonulás után jelezte, hogy az illetékes állami szervek már kidolgozták a karabahi örmény lakosság átfogó szociális-gazdasági integrációjának tervét, a jelek szerint ezt már aligha kell végrehajtaniuk.
Egyedüliként tett így hazánk, ezért a nyilatkozatot csak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jegyezte, nem az Unió egésze.
Talán sosem volt még ennyire közel az évtizedek óta tartó viszály lezárása. Kérdés, mennyire lesz előzékeny az azeri vezetés a legyőzöttekkel.
Megadják magukat az örmény erők.
A 46 tagot számláló ET agresszív katonai hadműveletnek tartja Azerbajdzsán fellépését.
Sokan tartanak attól, hogy a 2020-as véres háború újraindulhat.
A török természeti katasztrófa közelebb hozta az évszázados ellenségeket is.
Legutóbb október végén tárgyalt a három ország képviselője a vitatott hovatartozású térségről.
Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szálltak síkra.
Az uniós főképviselő szerint mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz.
Az örmények felkérték a Kremlt, hogy szavatolják a biztonságukat.
Úgy tűnik, a konfliktus igazi nyertesei a mögöttük álló hatalmak, a két egymásnak feszülő kaukázusi ország pedig a szuverenitásával fizet a háborúskodásért.
Hoz-e békét a régióban az a tény, hogy nem a Karabah visszaszerzésében reménykedők győztek?