Az Európai Unió feltörekvő országai között hazánk teszi a legnagyobb összegű hozzájárulást.
Ez még jobban felpörgetheti az épp 124 százalékos inflációt.
Róna Péter közgazdász szerint drága és kockázatos megoldás a kínai hitel.
A recesszió ellen nem sokat tud tenni az Orbán-kormány, mert a jó időkben nem tartalékolt. Csődhullám és elbocsátások is lesznek.
A valutaalap szerint a kormány nem kért pénzügyi segítséget, hanem szakértői egyeztetések zajlottak.
Magyarország némi lemaradással ugyan, de követi Szerbiát, amely kedden fordult a valutaalaphoz a pocsék külkereskedelmi mérlegadatok és a nemzetközi pénzpiacok bizalmatlanságának eredményeként.
A magyar gazdaság idén jelentősen behúzza a féket.
„Azok az országok, amelyek nagyon szoros gazdasági kapcsolatban állnak Ukrajnával és Oroszországgal, különösen ki vannak téve az ellátási zavarok veszélyének, és őket érinti leginkább a növekvő menekültáradat”.
Itt már pénzről is szó van. Az iszlamistáknak komoly gondokat okozna, ha a nemzetközi közösség nem ismerné el a hatalmuk legitimitását.
A jelentésben kiemelik, hogy a kormány gyorsan és határozottan reagált a válságra, és elismerően írnak a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a támogató költségvetési politikáról, a munkahelyek megvédéséről és a beruházások ösztönzéséről – közölte a pénzügyminiszter.
Egy harmadik gazdasági mentőcsomag keretében minden nagykorú anyagi támogatást kap, ahogy a kis cégek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a művészek is.
A válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót – mondják.
Úgy tűnik, még nem döntötték el, hogy Matolcsy Györgynek vagy inkább Varga Mihálynak higgyenek.
Az ukrán elnök nem tanult elődje hibájából, és Miheil Szaakasvili újbóli előtérbe helyezésével kiszabadította a szellemet a palackból.
Idén a magyar GDP 3,1 százalékos csökkenésére számítanak, 2021-ben viszont ismét növekedésre, 4,2 százalékosra.