A József Attila-díjas szerző nyolcvannyolc éves volt.
Molnár T. Eszter író a klímaválságot hirdető óriásplakátokról, a kivándorlás traumájáról és a bántalmazó Magyarországról. Interjú!
Petőfi Sándor munkássága nemcsak Magyarországon termékenyítette meg a költészetet, hanem a Kárpát-medence más szegleteiben is. A szerb költők kifejezetten sokat tanultak tőle, ellesték a népiességét, és még a magyar verssorokat is átültették a nyelvükre.
Patat Bence műfordító gyerekszemszögből írt versekről és arról, mennyire könnyű ifjúsági irodalomra bukkanni a Feröer-szigeteken. Interjú.
Mi mindent lehet elmondani egy állati sorban tartott, XVI. századi antwerpeni vadasszony történetén keresztül? Jeroen Olyslaegers flamand író regénye, a Vadasszony bizonyítja, hogy mindez abszolút lehetséges.
A háború abszurd, kegyetlen és megindokolhatatlan, de nincs más út, ilyenek vagyunk: le kell gyilkolnunk egymást. Erre a komor, de elkerülhetetlen következtetésre juthatunk Szerhij Zsadan kegyetlen és gyönyörű regényét olvasva.
Elena Ferrante nemcsak a nőkről, de a közéletről is pontosan és lényeglátóan ír.
Akár a Harry Potter-könyvek magyar előfutáraként is tekinthetünk Békés Pál első meseregényére.
Interjú Molnár T. Eszterrel, a KRESZ-módosítás és a különleges Bauhaus-lakótelep – a Magyar Hang legfrissebb mellékletében.
Az irodalom a bennünket körülvevő világ, a társadalom és az ember tükre, és aki képes mindezekről hitelesen mesélni, valós és hihető történeteket elmondani, folyamatokra, feszültségekre és megoldási lehetőségekre rámutatni, annak a szavára odafigyelnek.
A Megsemmisülni, címével ellentétben, nem tesz pontot civilizációnk végére. Nem tesz akkor sem, ha az elkerülhetetlen vég felé menetel.
Mathias Énard francia író az egyén felelősségéről és szűkös buborékjainkról, háborúról, Közel-Keletről és a mesterséges intelligenciáról. A PesTexten interjúztunk a Zóna és a Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról szerzőjével.
Kiss Gy. Csaba írásaiból képet kaphatunk a lengyel történelem alakulásáról, a sorsfordulókról és jelentősebb társadalmi változásokról.
Reneszánsza van az ironikusan önmarcangoló, a hétköznapi tapasztalatokat egyszerre énelemző, mégis távolító módon számba vevő költészetnek.
Sajátos könyvmentő akcióba kezdtem: ahogyan az anyagiak engedik, megvásárolgatom gyermekeim számára a ma még kapható, később valószínűleg indexre kerülő köteteket, amelyek nyilvánvalóan a könyvtárakból is eltűnnek majd.