Ismét kiadták magyarul Mario Vargas Llosa világhírű regényét, A Kecske ünnepét, amelyből kiderül, hogy a megalkuvásból és opportunizmusból elkövetett szolgalelkűség tekintetében nem vagyunk messze a Karib-térségtől.
Sosem ott volt a törésvonal, hogy jobb- és baloldali. Hanem ott, hogy valaki tisztességes vagy sem, empatikus vagy sem, elfogadó vagy sem – Kiss Judit Ágnes írónő a cenzúrázott verséről, megosztottságról és kereszténységről. Interjú!
Farkas Árpád két éve hunyt el, Kali Ágnes verseiben viszont tovább él. Még akkor is, ha a fiatal költő természetesen saját hangon szól, egyben nagy fokú személyesség jellemzi.
Márai Sándor sok év után az elfeledettség homályából éppen Olaszországban lépett először újra az európai nyilvánosság elé.
Milyen az, amikor újra felfedezzük saját magunk és családtagjaink személyiségét, és azt, amennyivel többek vagyunk annál, mint amit kiposztolunk? Kit köszönthetünk újra a tükörben?
A fóliázás önmagában nem érdekel, az viszont sokkal inkább, hogy a homofóbia ennyire normalizálódott – mondja interjúnkban Tompa Andrea. Az írónővel beszélgettünk legújabb regényéről, ahogy kollaboránsozásról és még a Barbie-filmről is.
A Nincs véna konceptkötetnek is beillik, Vados Anna visszatérő témáit jelentik a betegség, a kezelés, a kórház és a gyógyulás.
Zelei Miklóst többen kellett volna ismerjék, többen kellene olvassák. Sosem késő megismerkedni a műveivel.
Tóth Krisztina köteteitől éppen azt várja az ember, hogy rámutasson valamire, ami végig a szemünk előtt volt, de fogalmunk sem lehetett, hogy mit kezdjünk vele. Ilyen az Ahonnan látni az eget is.
Százhatvan éve született Gárdonyi Géza. Mit tudunk róla azon túl, hogy ő írta az Egri csillagokat?
Zsebők Csaba saját útját keresi, nem hajlandó beállni a szekértáborokba, a trianoni trauma kapcsán is azt kutatja, hogyan lehet felülemelkedni a megosztottságon.
Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a bicentenáriumra időzítve pedig számos ifjúsági könyv jelenik meg, amelyek a költővel foglalkoznak, vagy éppen a Petőfi-életműből merítenek inspirációt. Ilyenekből szemezgettünk.
Nem volt gond tartalmukban a legutóbbi Szép versek-kötetekkel sem: erősek voltak, maradandóak. Az ideit azonban mégis kicsit jobbnak, egyszerre frissebbnek és a régi nagyokhoz is hűnek érzem.
Az ifjúsági regényeiről ismert Erich Kästner „felnőtt” művét cenzúrázták, majd elégették, most magyarul is olvasható az Ebek harmincadján.
Ha nem képes magát türtőztetni, a végrehajtó hatalom hazafiatlan, mert a kultúra aktorait ekképp díjazva roncsolja a nemzetfenntartó kultúra presztízsét.