A Magyar Péter által bemutatott hangfelvételt pedig elküldi az Európai Bizottságnak.
Milyen védelemre számíthatnak a bántalmazott nők ma Magyarországon? Hogyan kerülhetők el az erőszakos kapcsolatok, melyek a gyanújelek? A közelmúlt nagy visszhangot kiváltott tragikus eseményei kapcsán a hazai áldozatvédelem helyzetét jártuk körül.
Amíg sokak szerint elfogadott a családon belüli konfliktusokat erőszakkal megoldani, amíg a hatalom a politikában a férfiak felségterülete, aligha hallatszik a nők hangja. És vissza is kanyarodtunk az állami felelősséghez.
A Fidesz a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján is a migránsokat és Gyurcsányt emlegette.
Az alaptanterv részévé tennék a családon belüli erőszak elleni küzdelmet.
A magyar felhatalmazási törvény, a szólásszabadság és a rendőrség által vegzált „rémhírterjesztők” ügye is terítéken volt ma Brüsszelben.
Az elmúlt napokban két olyan téma tartotta lázban a magyar nyilvánosság egy részét, amelyeket nyugodtan meg lehetne tárgyalni a koronavírus után is.
A koronavírus-járvány elleni hősies küzdelmünk kellős közepén, amikor felfegyverzett katonák járják az utcákat, egészen fura dolgokról dönt az Országgyűlés.
A bántalmazottaktól fordulnak el a kormánypártok, mikor elutasítják az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozást, vélik ellenzéki képviselők.
A KDNP hétfőn nyújtotta be a javaslatot, ma pedig már szavaztak is róla. Több ellenzéki képviselő is táblákkal tiltatkozott.
Amíg azt látjuk, hogy félnivalójuk itt nem a nevetségesen enyhe büntetésekkel távozó agresszoroknak, hanem az áldozatoknak van, addig nem lesz változás.
A nők elleni erőszakkal szemben folytatott kampány és politika már az alapjainál elhibázott, ezért nem vezet eredményre. Ez nem női probléma. Ez nem feminista ügy.
Az isztambuli egyezmény szövegének kilencvennyolc százaléka elfogadható – ha megváltozna benne mindössze ötven szó, nem minősülne többé a nemek közti háború manifesztumának.