Interjú a Kék Pelikan rendezőjével a kilencvenes évek vonatjegy-hamisítási lázáról, hátrafelé nyilazó magyarokról és az animációs film helyzetéről.
Egy ország határain belül is kiépíthetők egymással szöges ellentétben működő, egymástól elszigetelt állapotok. És a határokon belül is fönntartható két(?), egymásra gyűlölettel tekintő embercsoport, amelynek tagjai egytől egyik a másik bukásáért drukkolnak…
A történelem a K. u. K. Bécsből a tanyasi vályogházon át a Kádár-kori panelba tartó ívének keserédes emléke a nagymama krumplisaláta-receptjén keresztül.
Egy kép anatómiája: az István, a király negyven évvel ezelőtti ősbemutatója.
Gálvölgyi János megfiatalodásról, bujkáló „Hamletekről” és a politika mocsaráról. Interjú a 75 éves színművésszel, aki megjárta az intenzívet, de már Pintér Bélával próbál.
A művészet segít, hogy jobb emberré váljunk – vélte középiskolás korában Eszter, Hidas Judit új regényének főszereplője, egyben elbeszélője, aki az egész életét meghatározó maximalizmussal falta akkoriban a könyveket.
Az elmúlt években divattá vált nosztalgia határozza meg a Magyar Zene Háza poptörténeti kiállítását.
„Festem a százharmincharmadik szomorú kisasszonyt a Képcsarnoknak. Mikor festem már a magam dolgát?”
Mácsai István egyedi hangulatú és témavilágú képein ugyanúgy felbukkanhatnak reneszánsz vadászok a Szent István körúti havas tájban, mint egy oroszlán a bérház gangján. A száz éve született festőművész munkáival a Kiscelli Múzeum kiállításán találkozhatunk.
Kádár posványát már régen magunk mögött hagyhattuk volna, de csak még mélyebbre süllyedtünk.
A kínai átok beteljesedett: érdekes korokat értem meg, de elszomorít, ha arra gondolok, mit hagyunk az unokáinkra. Ma úgy érzem, nem szeretnék a saját kortársam lenni, jobb országot-világot álmodtam mindnyájunknak.
Le vagyunk szoktatva arról, hogy szellemi erőfeszítéseket tegyünk az igazán nagy művek befogadására. Ki olvas manapság Thomas Mannt, Dosztojevszkijt, Bodor Ádámot, Mészöly Miklóst vagy Karinthy Ferencet?
A puha diktatúra korának mozgalmas és színvonalas szellemi életéből miképpen következik a magyar értelmiség kiábrándító teljesítménye, ellentmondásos szerepvállalása és szerep-nem-vállalása az 1989-es változásokat követő korszakban?
Augusztus 20-i árlistát tett közzé a kormánypárti média. Szerintük az ünnepségek legyőzik a háborús inflációt.
Ungváry Krisztián a Kádár-korszak március 15-éiről és az ízét vesztő ünnepről.
Rendben volt-e az, amit Moldova György a Kádár-kori bűnözőkről írt? Miért tévedés Stadler Józsefet a rendszerváltás nyertesének nevezni? Bezsenyi Tamással beszélgettünk a Böcskei Balázzsal közös könyvéről.