Számomra ez nagy lépés egy olyan világ felé, ahol az ember és természet kapcsolata szorosabb, őszintébb, okosabb, ahol a világválságra jobb válaszokat találunk, egyénileg és közösségileg is, ahol a beporzók védelme, szerepe, fontossága nem kérdés.
Megérthetjük-e mi egymást, magyarok? Most, hogy újra írhatok ide neked öthetente egy-egy kerti levelet, újra megpróbálom, hátha megértjük egymást. De ahhoz tudnunk kellene, hogy mi az az írás. Miért írunk? Hogyan írunk?
Hogyan védekezzünk a kerti kártevők ellen? Vörös Géza agrármérnök segítségével erre próbálunk néhány növényt érintő rövid választ adni.
Egész nap kialvatlanul csámborogtam, és – mint komoly alváshiány esetén mindig – a világ és Magyarország vesztére gondoltam, bár utóbbira némi megnyugvással.
Nagyanyám, nagyanyó – bármikor sütött nekem pogácsát, az volt a kedvencem. Az ma is. Nem tudom, hányfélét tudott.
A kerti bútorok vásárlásakor fontos figyelembe venni számos tényezőt, például a funkcionalitást, a kényelmet és az anyagokat az olyan alapvető szempontok mellett, mint a költség és a méret.
Nemcsak haszonkertekre van szükségünk, hanem díszkertekre, sőt vad- és erdőkertekre is, ha a földet nem kizsákmányolni akarjuk, tönkretenni, hanem fenntartani és együtt élni vele.
A magyar emberek szelíd többsége a gólyákkal van, és még tanul is tőlük, türelmet, alázatot és kitartást.
Azokban a kitüntetett másodpercekben, amikor Macondo-alsón éppen nincs felhőszakadás, kimerészkedem a kertbe. Bogarászok, szöszmötölök. Vagy éppen lepkészek.
Pompás egy bolygó ez, nincs még egy, ahol ember, állat és növény így élne egymásra utalva.
Néhány éve azt találtam ki, hogy kiköltözöm a veteményesbe olvasni. Magaságyások között a magasba. Két parcella között néhány sor.