A volt alkotmánybíró a pénteki vitát látva megdöbbenve tapasztalta, hogy Karácsony Gergely valótlanságot állított róla.
Egyáltalán még csak említeni se kéne az alaptörvényt. Viszont ki kell maxolni mindazt, amihez nem kell kétharmad!
Információink szerint külön stáb dolgozik azon, hogy kitalálják: miként tudna az ellenzék kétharmad nélkül kétharmados döntést hozni.
Az Országgyűlés 128 igen, 57 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a rendeleti úton való kormányzást lehetővé tevő jogszabály meghosszabbítását.
Szerinte Fülöp Erik, Volner János és Ritter Imre segítette ki a fideszes kétharmadot.
A 2022-es választásnak egészen más a tétje az ellenzéki pártok számára, mint a 2018-asé volt: tetszettek volna akkor elvégezni a kellő politikai munkát.
Ez a várakozás kevéssé megalapozott, és nem kizárólag a Fidesz elképesztő erőfölénye, illetve a számára kedvezően megrajzolt körzethatárok miatt.
Ki hisz még a jogbiztonságban e tájon, ahol emberek százezrei nem mernek már beszélni, mert féltik az állásukat, az egzisztenciájukat?
Milyen lesz, hogy fog kinézni a kulturális hatalomátvétel, amelynek szimbolikus helyszíne a Színház- és Filmművészeti Egyetem?
A kétharmad elvesztésének leginkább abból a szempontból lenne jelentősége, hogy a kormányoldal nem tudná kénye-kedve szerint megváltoztatni a választások szabályait.
Semmiféle rendkívüli helyzet nem kellett ahhoz, hogy Magyarországon demokratikus kulisszák között kialakuljon a kormányzati túlhatalom.
Ha egy kormány gesztusokat vár az ellenzéktől – ráadásul egy módszeresen legyengített ellenzéktől –, először neki magának kell gesztusokat tennie.
Hadházy Ákos felvetésének az a legelőremutatóbb eleme, hogy az ellenzéki pártoknak egy „árnyékparlamentet” kellene létrehozniuk.
Mi történik, ha egy ügyész bűnös módon megszegi a kötelességét? Ki nyomoz az ügyében? Természetesen egy másik ügyész.
2019 októberében gyökeresen új helyzet állt elő a magyar politikában, amire a miniszterelnöknek is feltétlenül reagálnia kell.