Dubajban a klímacsúcson az emberiség ügye vereséget szenvedett. A pazarlás az energiával, az élettel ezentúl sem csökken, sőt, nőni fog. Győztek az atomerőművek, a gépkocsik, az akkumulátorok.
Egy friss jelentés szerint hatvanhat százalékos a valószínűsége ennek.
A legkedvezőtlenebb előrejelzés alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet.
Lemondani bizonyos kényelmi eszközökről, jobban odafigyelni a fogyasztásra, autó helyett kerékpárral (busszal, vonattal) közlekedni, takarékoskodni az energiával? Hajlandók vagyunk rá?
A klímaváltozás által felvetett dilemmákról Kanász-Nagy Mátéval, az LMP társelnökével és Molnár Zsolttal, az MSZP pártigazgatójával beszélgettünk.
Hogy látják a glasgow-i éghajlatváltozási konferencia eddigi eredményeit a klímaváltozás elleni küzdelem hazai szereplői? Miért tartják „nettó hazugságnak”, hogy Magyarország „klímabajnok” lenne?
Többek szerint a Zámolyi- és Pátkai-víztározóból lehetne pótolni a Velencei-tó vizét. Horgászokat és halakat keresve megpróbáltunk utánajárni, hogy ez megvalósítható-e.
A klíma – meglehetősen ironikus módon – pontosan azt a felmelegedést tüzeli még jobban, ami ellen bevetik. Bár ez szinte már megszokott csapdahelyzet a klímaváltozás korában.
A jelentés nem próbálja megmondani, hogy mennyi ember kerülhet veszélybe, de kiolvasható az adatok mögül, hogy több milliárdnyi egzisztenciát és milliónyi életet érinthet a klímakatasztrófa.
Ha minden jég elolvadna a szigeten, az hat méterrel emelné meg a tengerek vízszintjét.
A kilátásaink rosszak, a természet ellen vívott háborúban a kezdeti győzelmek után vesztésre állunk.
Egyre több tudományos kutatás igazolja, hogy a történelem meghatározó eseményeit, folyamatait az éghajlati hatások is nagyban befolyásolhatták.
113 fajnál jelezték azt, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a faj megmentése érdekében. A kormányzat is vizsgálatot indít.
„Nem lenne neki értelme.”
„Mintha a Föld valamennyi lakója fejenként száz-száz darab hajszárítóval odaállna a tengerpart mellé és melegítené a vizet” – érzékelteti a kutatás egyik társszerzője.