A kormányközeli újságírók mellett egy újpesti fideszes képviselő is besegíthet saját pártjának.
Bármilyen értelmetlenség kerüljön ki, a többi lap gondolkodás nélkül rögtön átveszi.
A kormánypárti sajtótermékek számára az volt a megfelelő jobbikos, aki még oda írt, ma pedig az, aki eltiltana a Pride-on megjelenéstől.
Azért marad még az ugyancsak a kormánnyal szimpatizáló rádió élén is.
A cég tavalyi hetvenmilliárdos árbevételének csaknem a fele hirdetésekből jött.
Ezúttal Polyák Gábor volt a soros. Nyilatkozatban állnak ki oktatóik mellet az egyetem hallgatói.
Közleményében azt írta, lejárt a megbízatása. Utódjáról a Közép-és Kelet-Európai Sajtó-és Média Alapítvány kuratóriuma dönt majd.
A kormánykritikus média ellen 87 per indult, amelyből 13-szor – az esetek 14 százalékában – elmarasztaló ítélet született. A Magyar Hang ellen is volt több eljárás, de egyet sem veszített el.
Ha a Fideszben érteni szeretnék, hogy mi a baj, egyszerűen csak nézzék vissza a vasárnapi választási műsoraikat.
Szinte senki sem marad azok közül, akinek köze volt a televízió azon korszakához, amikor még nem propagandacélokat szolgált.
„Őszinte leszek, ez nem a mi dolgunk, az ilyesmi odafönt, a legmagasabb szinteken dől el, ott pontosan tudják, mi mennyit ér, a következményekkel is számolnak.”
A 16 oldalas lapban a 13 oldalnyi kormányzati hirdetés mellé durván két oldalnyi piaci hirdetés és mindössze két cikkféle fért be.
Egy órával az után, hogy értesülhetett a nyilvánosság Mészáros Lőrinc legújabb médiafelvásárlásáról, kiderült az is, hogy szinte minden kormánypárti sajtótermék egy alapítvány alá került. Liszkay Gábor lehet a nagyfőnök.
A miniszterelnök barátjának cégében így már egy kézben van az Echo Tv, a Magyar Idők, a megyei lapok, a Bors, és a Karc FM is. A portfóliót viszont átadja a kormánypárti médiabirodalomban kulcsszerepet játszó alapítványnak.
Egy hivatalban lévő államtitkár úgy érezte, nem elég a kézivezérlés, neki is újságírói pályára kell lépnie.