Amerikai nyomásra kezdhetett titkos tárgyalásokat Törökország és Izrael.
Oroszország erősíti katonai jelenlétét a Földközi-tenger keleti medencéjében.
Néhány ország már ki is vonta csapatait Irakból, illetve felfüggesztette kiképzési programjait, hogy ezzel is védje saját katonáit a járványtól.
Még a britek Európai Unióból való kilépése sem tudja megzavarni a fegyverek Közel-Keletre áramlását.
Eljött a Hezbollah ideje. A síita szervezet áll bosszút az iráni tábornok haláláért?
Amerika éppen arra nem gondolt, hogy a Közel-Keleten a törzsi viszonyok mennyire meghatározzák a hatalmi struktúrákat.
Valószínű, hogy Teherán inkább az amerikaiak térségbeli szövetségesein verné el a port.
Az amerikai külügyminiszter közben védelmébe vette a Kászim Szulejmáni megöléséhez vezető hírszerzési információkat és kockázatbecsléseket.
Donald Trump csapássorozattal fenyegeti Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolása miatt támadásokat indítana.
Csak körbe kell nézni a világban, hogy megtudjuk, békésebb esztendőre számíthatunk-e: Bagdad, Irak, Hongkong, Szíria, Észak-Korea a fókuszban.
Oroszország mindenkivel tárgyal a Közel-Keleten, és kíméletlenül kihasználja az adódó lehetőségeket.
Egy nyílt háború kitörése most aligha valószínű. A felek ugyanis már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy az hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára.
Hogyan végződhet majd a szíriai háború, hogyan tudott az Iszlám Állam akkora nagy területet meghódítani, milyen volt az élet a terrorkalifátusban, és mi történik, ha összeomlik a világtörténelem legveszélyesebb terrorszervezete?
Hiába rendeződtek a politikai viszonyok, az még cseppet sem jelenti azt, hogy hirtelen olyanná vált volna az arab régió, ahol valóban jó élni.
Egy amerikai–iráni háború garantáltan recesszióba fordítaná az egész világgazdaságot, ez pedig senkinek sem érdeke.