A solymári példa is mutatja, hogy nyitottabbak az emberek az összefogásra, mint gondolnánk.
A rendszer izolál, karanténbe zár, és elbizonytalanít. Képtelen vagy önállóan mozogni, költs tornaprogramokra, képtelen vagy megadni a gyermekednek, amire szüksége van, költs csilingelő műanyag vackokra, képtelen vagy bármilyen kétkezi munkára…
Mi maradt ma közös cselekvési lehetőség a magyarországi vidéken a kistelepüléseken? Nincsenek közös munkák, amely egymásrautaltságra késztetné az embereket. A kultúra, ami közös cselekvést válthat ki.
Figyeltem az évbúcsúztató embereket Dánia fővárosában és elgondolkodtam: miért élnek ők úgy és miért élünk mi így?
A NER leginkább szembetűnő vonása a társadalom megosztása kedvezményezett és mellőzött polgárokra. A kormányzó pártok egész egyszerűen lemondanak az egész társadalom képviseletéről.
„Hát ez angolul van.” „Persze hogy angolul van.” „De hát nekem az angol nem megy annyira.” „Na várjál… Úgy érted, hogy az adatlapot sem tudod kitölteni angolul, amihez a link vezetett az e-mailben?”
Van élet a magas betonkerítéssel körülvett házakon túl is. És van újra közösségi élet a nagyvárosokban, lehet így is, nem csak magányosan.
Önkéntesek nevelik otthon a palántákat, angol könyvelők építik a magaságyásokat az intézet lakóinak. Ők meg művelik a földet.
Tagadás helyett alkotnunk kell: olyan alternatívát, ami a magyarok többségének vonzó és hiteles választás lehet nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi rendszerekhez képest is.
A kicsi falvakat ezrével ellepő közművelődési szakemberek azt teszik, amit a megyeközpont vagy valami feljebbvalónak hitt nagyság ajánl, javasol, szervez. Arra ülnek rá. Nagy baj ez. Értetek, de nélkületek.
A politikusoknak semmi más dolguk nincs, de az nagyon, hogy meghallják azok kérését, akik működtetik az országot.
Csömörön nem zárták be a piacot, inkább azt segítették elő, hogy vírus idején mindenki a létükért küzdő helyi termelőktől vásároljon.
Izgalmas társadalmi kísérletet végez velünk az ún. koronavírus. Nem is pusztán velünk, hanem a nyugati kultúrával teljes egészében.
A mennyei világgal való összekapcsolódás Jézus földre jövetelében emberi, szelíd és befogadható módon történt meg, hogy fel tudjuk fogni és el tudjuk fogadni.
A világ valamennyi piacát ugyanaz a pár száz óriáscég uralja, ezek viszont nem versenyeznek. Inkább háborúznak, zsarolnak, alkudoznak.