Idén a tavalyi stagnálást követően újra emelkedhetnek az árak, különösen a falusi ingatlanok esetében.
Az összes adásvételnek csak 41-46 százalékában jelentek meg vevőként a negyven évnél fiatalabbak.
Budapesten 29 százalékos, a megyeszékhelyeken 37 százalékos visszaesés történt.
Áprilisban tovább drágultak az albérletek.
A rezsicsökkentés részleges kivezetése csökkentette a korszerűtlen lakások értékét.
A Központi Statisztikai Hivatal számolt be róla, hogy egy év alatt több mint 18 százalékkal nőtt az átlagkereset. Ezt el is vitte mind az infláció.
A rezsicsökkentés részleges kivezetése alapvetően változtatta meg a lakás-, vagy házvásárlásban gondolkodók preferenciáit.
Hiába a kínálat növekedése, csaknem felére esett vissza az érdeklődők száma.
A távol-keleti ország két gyáróriása akkumulátorüzemet épít, máris kínai érdekeltségbe került az egykor népszerű kirándulóhely, a Víg-Kend major és egy belvárosi hotel is.
Bár lakásárbuborékról még nem beszélhetünk.
Ellentétes hatások érvényesülnek, Budapesten kevesebben keresnek használt lakást, vidéken viszont nőtt a forgalom.
Budapesten 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, de a különbségek óriásiak. A főváros után Székesfehérvár a legdrágább, amelyet Veszprém követ.
A hitelezési piac ugyanakkor ma sokkal biztonságosabb, mint 15 éve volt, így dominószerű bedőléssel egyelőre nem számolnak.
A befektetési céllal vásárlók eltűntek a piacról, Budapest belvárosában már csökkentek az árak.
Az otthoni munkavégzés a lakás- és a bérleti piacot hosszabb távon is befolyásolhatja.