Mi maradt ma közös cselekvési lehetőség a magyarországi vidéken a kistelepüléseken? Nincsenek közös munkák, amely egymásrautaltságra késztetné az embereket. A kultúra, ami közös cselekvést válthat ki.
Rengeteg honfitársunk él egyedül, elmagányosodott, ilyetén boldogtalan társadalom a miénk. És innen indulhatna a gondolatsor, hogy a magányos és boldogtalan honpolgár a közös ügyeket is kevéssé éli meg, át, ami aztán a közelmúlt aktuálpolitikájába torkollhatna.
Van-e valós különbség a világ népeinek emóciói között? Ha igen, akkor miért jellemzőbbek egyes országok lakóira a pozitív érzelmek, mint másokra? Gazdagnak kell lenni a boldogsághoz?
Milyen körülmények nehezítik a hazai papok mindennapjait? Részleges látlelet a római katolikus egyház – változásért kiáltó – viszonyairól.
Ahol a sár leveszi a cipődet – Nagyecsér veszte a soha el nem készült műút volt.
A fiatalok között még nagyobb ez az arány.
Messze volt még a húsvét, az asszony tudta, a lányáék annál hamarabb nem jönnek, telefonálni meg csak akkor szoktak, ha akartak valamit, vagy valami hülye kérdés az eszükbe jutott.
Szeifert Natália írónő szerint az, ha valaki egyedül van, mert egyedül akar lenni, össze sem hasonlítható azzal, mikor magányra van ítéltetve.
Egy megrázó haláleset sokkolja Romániát.