Az intézményi autonómiáról tartott egyórás székfoglalót L. Simon László a Magyar Művészeti Akadémián.
Látomásszerű és bizarr víziók is születtek arra az elmúlt évtizedekben, hogyan nézzen ki Budapest. Ezekből szemezgettünk.
Ez az igazi művészi szabadság: a kirúgott múzeumigazgató igyekszik nevetségessé tenni a rendszert, amely érdemein felül jutalmazta őt, de végül mégis bennünket röhög ki.
A II. Népművészeti Nemzeti Szalon kiállításán a grandiózus terek kínosan üresek, szinte elvész az a kevés tárgy, amit érdemesnek találtak a bemutatásra.
Mi lett a kilencvenes évek ígéretesen induló rendezőivel? Miért gondolják úgy a Magyar Művészeti Akadémiában összegyűlők is, hogy ma nincs minden rendben a mecenatúrával? Egy keddi kerekasztal-beszélgetésen jártunk.
A lexikon szellemiségére jellemző módon magától értetődő természetességgel kerülnek egymás mellé Esterházy Péter és Csurka István, Moldova György és Döbrentei Kornél, Takács Zsuzsa és Jókai Anna, Kukorelly Endre és Csender Levente művei.
A publicista szerint a művészeti akadémia „magyarfóbiás rettegőket” támogat. Szakonyi Károlynak is nekiment.
A kormány közben fontos kérdésben dönt: lehetnek-e augusztus 15-e után 500 főnél nagyobb létszámú rendezvények.
Családja, tanítványai, barátai és tisztelői körében vettek végső búcsút szombaton Kő Pál szobrászművésztől, a nemzet művészétől Heves város temetőjében.
A házelnök erről a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén beszélt.
Az Országgyűlés kéthetes ülésbe kezd ma, a képviselők a nyitónapon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak.
A magyar kórusmozgalom kiemelkedő alakját 96. évében érte a halál.
Félmilliárd forinttal kerül többe az Andrássy úti villa, így összesen csaknem 6,5 milliárdot fordított az állam az akadémiára.
A Magyar Művészeti Akadémia elnöke által adományozott címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti.
Túl sokan igényeltek művészjáradékot, közel nyolcszázmilliós többletre van szüksége az MMA-nak.