Már a koronavírus ellen is haditerv alapján állig felfegyverkezve harcolunk, vezényelt ápolónőkkel és katonákkal, de a maszkot leginkább csak nekünk kell az orrunkra húzva hordani, ők szabad szájjal szurkolnak a lelátókon, vagy szabad szájjal tolják a hülyeségeiket az arcunkba.
A gazdaságvédelmi akcióterv mindent vitt, de boldog húsvétot is 13 millió forintért kívánt a kormány az országos napilapokban.
Alföldi Róbert abszurdnak nevezte, ahogyan érdeklődtek nála.
Újabb csavar a józsefvárosi „áltüntetők” ügyében, akikkel a Magyar Nemzet szerint a polgármester az elkeseredett helyieket akarta lejáratni.
Nem volt hőemelkedése, ahogy légzési nehézségei sem. Új könyvet sem ír.
A Fakt csütörtöki száma nyitóoldalán magyar nyelvű felirattal és kommentárral jelent meg, amelyben arra szólítják fel a magyar kormánypárti sajtót, kérjenek elnézést a volt lengyel miniszterelnöktől.
Bódy Géza, a Magyar Nemzet néven megjelenő kormánypárti napilap újságírója kifakadt annak kapcsán, hogy 3-as metró egyik állomásának elnevezése a közelmúltban Árpád híd metrómegállóról Göncz Árpád városközpontra változott.
A balatonfüredi kihelyezett frakcióülésen kiderült: újabb milliárdos kommunikációs fogást alkalmaznak.
Sorra veszíti el a pereket a propagandagépezet, de semminek sincs valódi következménye.
Éppen öt évvel ezelőtt távozott a napilaptól a szerkesztőség akkori vezetősége. Az azóta már ismét nyíltan kormánypártivá vált újság tehát szimbolikus időpontot választott a váltásra.
Alsó hangon számolva, összesen mintegy 440 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből decemberben a három országos napilap nyomtatott számaiban megjelent hirdetésekre.
A régi Magyar Nemzet nyugalmazott külpolitikai újságírójának hamarosan megjelenik az önéletrajzi kötete.
Stefano Bottoni a Magyar Nemzet megszűnéséről, a polgári Magyarország
bukásáról, az olasz „dimenziókról” és a nyugati világ megosztottságáról. Interjú!
Az író, újságíró már nem a Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetője.
Századik évét tapossa Tatár Imre, a régi Magyar Nemzet publicistája, külpolitikai újságírója. A velünk élő XX. századról, munkaszolgálatról, 1956-ról és az újságírásról beszélgettünk.
