A vártnál magasabb infláció miatt.
Azt remélik, hogy a 39 csatlakozott ország nevében nemzetközi sajtóközleményben ítélik majd el a magyar kormány gyakorlatát.
Európai trendnek tűnik a sztrájkkal, munkavállalói érdekérvényesítéssel szembeni egyre keményebb fellépés – írta a Magyar Szakszervezeti Szövetség az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
A kötelező legkisebb kereset januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőhet.
Az iparkamara elnöke arról beszélt, hogy „a versenyképeségünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem”.
A MASZSZ, a SZEF és a ÉSZT mozgósítja tagságát az októberre tervezett demonstrációra.
A szervezet szerint a kormány döntése az Alaptörvényt sérti, és ezzel megszegi a Brüsszelnek tett ígéretet.
Tízpontos csomaggal várja az új kormány megalakulását az érdekképviseleti szövetség.
A szövetség hétfőn 14 órától kezdődő autós akciója a szervezők szerint megbéníthatja a főváros közlekedését.
Január 3-án tartják majd, a pedagógusok melletti szolidaritásból.
Kordás László nem érti, mi szükség van erre, szerinte ezen a téren eddig nem is volt probléma.
Közös nyilatkozatban kérik az április 19-re tervezett iskolanyitás elhalasztását és a munkavállalók bértámogatását.
Minősíthetetlenek a kormányzati dokumentumok az EU-s fejlesztési alap felhasználásáról. Még videós egyeztetésre sem méltatja a társadalmi partnereket a kormány.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a bérmegállapodást, nagyobb emelést szeretnének, mert „a szerény jövedelműek ennél jobbat érdemelnek”.
Az érdekvédőknek több, lényegesen jobb javaslatuk is volt, de a kormányoldal rendre lesöpörte ezeket – szögezte le Kordás László elnök.