A szárazság a szélesebb közvélemény figyelmét is ráirányította arra, hogy időjárásunk változóban van, és egyáltalán nem jó irányba tart.
Azt gondolhatnánk, hogy azért van szükségünk nagyon sok termőföldre, mert nagyon sokan élünk a bolygón, de ez nem igaz. A termények többségét nem az emberek fogyasztják el, hanem a haszonállatok.
Mi a baj az EU közös agrárpolitikájával? Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona? Hogy néz ki egy átlagos családi gazdaság Magyarországon, kik foglalkoznak mezőgazdasággal és mit termelnek? Merre torzul a magyar agrártermelés? Ezekről, és még megannyi, az uniós és magyar agráriumot érintő kérdésről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal.
Mekkora uniós támogatásban részesülnek a magyar gazdák, vagy épp Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárvállalatok? Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona? Mi a baj a magyar agrártermeléssel és az EU közös agrárpolitikájával? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.
Gérald Darmanin belügyminiszter közben páncélozott járműveket küldött Loiret-ba és Essonne-ba.
És ha már ott volt, kampányolt egy kicsit az uniós vezetőváltásért.
Az érintettek szerint az ország mezőgazdasága tizenöt éve folyamatosan veszít a lendületéből.
A Mészáros Csoport a mezőgazdasági ágazatban csaknem 20 termelő vállalatukkal több mint 50 ezer hektáron gazdálkodik.
Hiába tettünk meg mindent, az Agrárminisztérium egyáltalán nem akar foglalkozni a hazai termelők ügyével.
A rágcsálók nagy károkat okoznak a mezőgazdaságnak, csakhogy a drasztikusabb irtási módszerek az ökológiai szempontból jelentős állatfajokat és az őket fogyasztó, esetenként ritka ragadozókat is veszélyeztetik. Mit lehet tenni?
Végül talán szerződést köt a kormány a globális klímaváltozással is, amely megígéri majd, hogy Magyarországon, és csakis itt, kormányzati intézkedések hiányában is tisztességesen fog viselkedni.
Ugyanakkor a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek.
A lengyel mezőgazdasági miniszter után a magyar és a szlovák agrárvezetők is egyetértettek ebben, erről Pozsonyban Nagy István Jozef Bíressel tárgyalt.
Viccként is jól hangzik magyar-üzbég burgonyakutatás, a tét azonban sokkal komolyabb.
Több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben, ami elkerülhető, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.