A búza aratására még várni kell, de a gazdák jó termésre számíthatnak a kalászosokból. Raskó György agrárközgazdászt az árstopok kivezetéséről is kérdeztük.
A mezőgazdasági termelékenység szempontjából csak Bulgáriát tudjuk már megelőzni az EU-ban – az ING Bank vezető elemzőjével átbeszéltük a rekordmagas élelmiszer infláció kérdését.
A Magyar Hang értesülései szerint alapvető változás állhat be az EU költségvetési politikájában, ha az Európai Parlament véglegesítés előtt álló javaslatával a tagállamok is egyetértenek.
Az a négy tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária – amelyek tilalmat vezettek be az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalára, visszavonja az egyoldalú intézkedést.
A brüsszeli testület szerint „ilyen kihívásokkal teli időkben alapvető fontosságú, hogy az EU-n belül minden döntésről egyeztessünk, azokról közösen határozzunk és összehangoljuk őket”.
Mennyire volt kirívó a tavalyi nyár, mire számíthatunk idén, és milyen időjárás vár ránk a következő évtizedekben? Szakértőket kérdeztünk.
Mégpedig az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.
Hiába számítja a kormányfő az átjövőket a „magyar gazdaság” részének, itt nagyon is számít az, hogy ki honnan jött.
Katonás sorban álló khakifák, tőlük nem messze végeláthatatlan rizsföldek – kevés embernek jut erről Spanyolország az eszébe. Mi mégis Valencia környékén jártunk.
Számokkal mutatja be a KSH, mit okozott az időjárás.
8,4 milliárd euróról van szó, fókuszban a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a zöld programok.
A magas energiaárak megnehezítik a termékek tárolását.
A miniszter szerint az idei súlyos aszály a következő időszakban is alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét.
Almából a tavalyi 520 ezer tonna helyett 42 százalékkal kevesebbet, mintegy 300 ezer tonnát takarítanak be idén.
Hiába a szép szavak, a látványos protokollrendezvények: azok nem segítenek a bajba került gazdáknak, nem oldják meg az öntözés kérdését, nem állítják meg az elvándorlást.