December elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum 326 000 forintra emelkedik.
Ez viszont azt is jelenti, hogy jövő januárban nem lesz minimálbér-emelés.
A garantált bérminimum esetében legfeljebb 8 százalékos bővülést tart elképzelhetőnek az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezet attól tart, hogy ezzel egyidejűleg megszűnik a garantált bérminimum, többé nem díjazná a rendszer a továbbtanulást.
Eldőlt az is, mekkora lesz a garantált bérminimum.
A gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege bruttó 324 800 forintra nő.
Egy tanulmány szerint a legalacsonyabban keresők körében 26 százalékos minimálbéremelésre lett volna szükség. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Zlati Róbertet kérdeztük a tárgyalások hátteréről.
Várhatóan magasabb lesz az infláció, mint amekkora emelésről sikerült megállapodni.
A 16 százalékos emelés valószínűleg reáljövedelem-csökkenést jelent majd a dolgozóknak.
A kötelező legkisebb kereset januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőhet.
A legalacsonyabb jövedelműek bevásárló kosarában az élelmiszer- és rezsiköltség mostanra összesen 50 százalékra ugrott.
Az MSZP ismét kezdeményezi az adómentes minimálbér bevezetését.
Az iparkamara elnöke arról beszélt, hogy „a versenyképeségünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem”.
A cél, hogy év végéig meg legyen az egyezség.
A minimálbér két számjegyű emelése jelentősen megnövelheti a munkanélküliséget.